rss
  • Gyógyszerfüggőség

  • GyógyszerfüggőségA gyógyszerek csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket, de függőséget is okozhatnak. A gyógyszerfüggők nagy része idős ember, az érintetteknek körülbelül a két-harmada nő. Ez több dologgal magyarázható: Egyrészt a nők gyakrabban vesznek be nyugtatót, másrészt a változókor és az azt követő életszakasz, amikor a gyerekek elhagyják a családi fészket, nagy megpróbáltatást jelent a nők számára. A klimax magával hoz olyan tipikus panaszokat, mint az idegesség, az alvászavarok és néha depresszív hangulatot is.

    Az otthoni csend fokozza a belső üresség érzését. Mindez fokozza a nyugtatóra való rászokás kockázatát.

    Sokaknál csak alacsony dózis-függőség alakul ki. Ilyenkor nem emelik vagy csak csekély mértékben növelik a dózist, ezért azt hiszik, hogy kontrollálni tudják gyógyszerszedésüket. A függőség gyakran csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha a páciens kórházi ellátásra szorul és azalatt vagy például nyaralás alatt nem jut hozzá a gyógyszerekhez és jelentkeznek az elvonási tünetek.

    A gyógyszerfüggőség fázisai:

    A gyógyszerfüggőség három fázisban fejlődik ki. Az első a gyógyszer hosszabb ideig történő szedése, ami miatt fokozatosan kialakul a hozzászokás, vagyis a szervezetnek már nem elég a szokásos dózis, mivel ahhoz már hozzászokott. Ezért emelni kell az adagot, hogy a kellő hatást el lehessen vele érni. Ha például nyugtatóról van szó, akkor előfordulhat, hogy egy idő után a páciens fokozott nyugtalanságot fog érezni a tabletta abbahagyása után, vagyis az elvonási tünetek még több gyógyszer szedésére ösztönzik majd.

    A második fázisban a gyógyszer hatása a megemelt dózis miatt még erősebb lesz. Az altatók szedése ekkor már levertséget, kedvetlenséget, fásultságot idézhet elő. A koncentrálóképesség gyengül. Mivel ez a folyamat hónapokig elhúzódhat, sokan nem a gyógyszerek hatásának tudják be. Az idősebbek a memóriájuk korral járó romlásának tekintik. Ez tulajdonképpen a már említett alacsony dózis-függőség szakasza.

    A harmadik fázisban komoly súlyosbodás következik be, ekkor a páciens rövid időn belül jelentősen növeli az a gyógyszeradagját. Ezt a stádiumot sokan nem érik el. Elvonási tünet mellékhatásként számos gyógyszernél kialakulhat, receptköteles, és recept nélkül kapható készítményeknél is. A függőség szempontjából azonban főleg az utóbbiak jelentik a nagy kockázatot.

    A leggyakrabban a következők válhatnak veszélyessé:

    Altatók, nyugtatók

    A benzodiazepin nyugtató, izomlazító és feszültségoldó. Ezeket gyakran idősebb páciensek alvászavaraira írják fel. A páciensek egy-harmada 50 és 70 éves kor közötti, másik egy-harmada 70 év feletti. Hosszú távú alkalmazása alacsony dózis függőséghez vezethet, hirtelen abbahagyása pedig elvonási tüneteket okozhat. Hasonló érvényes a többi, nem benzodiazepin hatóanyagú altatóra és nyugtatóra is.

    Fájdalomcsillapítók

    Az ópiáttartalmú szerek fájdalomcsillapító és nyugtató hatásúak, gyorsan kifejtik hatásukat. Amíg az orvos írja fel, nem kell aggódni, nem alakulhat ki hozzászokás. Daganatos betegeknek és más súlyos betegségben szenvedőknek írják fel ezt a típusú fájdalomcsillapítót. Kontrollálatlan alkalmazása viszont súlyos következményekkel és elvonási tünetekkel járhat. Az enyhébb fájdalomcsillapító hatóanyagok (acetil-szalicilsav, paracetamol) - amiket általában tartós fejfájásra alkalmaznak - szintén okozhatnak hozzászokást hosszú távú alkalmazás mellett. Károsíthatják a vesét és a májat, de ez a hatás dózisfüggő.

    Hashajtók

    A fogyás gondolata főleg a nőket foglalkoztatja, és sarkallja hashajtók szedésére. Mivel ezek nem a pszichére hatnak, nem a klasszikus függőségről van szó. Azonban ezek is okozhatnak elvonási tüneteket, ami a dózis megemelését követeli. A túl hosszú alkalmazás következtében a belek ellustulnak, renyhévé válnak, így rá lesznek utalva a hashajtóra. Függőség kialakulhat orrspray hosszú ideig vagy indokolatlanul történő alkalmazása miatt is, valamint ismert vérnyomáscsökkentő, ún. béta-blokkoló függőség is. Ezek ritkábban fordulnak elő, mint a fent említett gyógyszerek szedése esetén.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szexfüggőség

    SzexfüggőségA szexfüggéség egy kötődési zavar, amit kényszeres szexuális gondolatok és viselkedések jellemeznek. A szexfüggőségnek különböző stádiumai, súlyossági fokozatai vannak, és viszonylagos, hogy mikortól kezdve nevezhetjük betegesen szexfüggőnek azt az egyént, aki nagyon kívánja és naponta többször gyakorolja. Tizen vagy 20 év körül férfiaknál nem ritkák az ilyen periódusok, de többnyire nem rögzülnek. Személyiségfejlődési zavarok esetén azonban a szexuális igények könnyen kényszeressé válnak, vagyis az egyén nem képes azokat korlátozni.

  • Ételfüggőség

    ÉtelfüggőségŐk azok akik az evésen kívül másra nem tudnak gondolni. Nem érdekli őket, hogy kárt tesznek az egészségükben, nem érdekli őket, hogy hogy néznek ki. Az evés miatt leépítik a családi baráti kapcsolataikat, napjaikat elzárva a külvilágtól evésbe menekülve élik. Jellemző rájuk a félelem, az önvádaskodás, az önutálat, ha ételről van szó nem képesek tisztán gondolkodni. Gyakran viselkednek agresszívan ezzel leplezve önbizalomhiányukat. Az ételfüggőségnek három fázisa van: ételhasználók, étellel visszaélők és az ételfüggők.

  • Munkamánia

    MunkamániaA munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Következményei rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig teljesítenek, s csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld.

  • Egészséges étel függőség

    Egészséges étel függőségAz anorexia és a bulémia után a 90-es évek végén újabb betegséget diagnosztizáltak, melynek pontos neve ortorexia nervosa. Egészséges étel függőséget jelent, és az anorexiával és bulémiával ellentétben ez kizárólag a magasan képzett, sikeres, jól kereső, fiatal nők kórképe. A tökéletesség, így a tökéletes egészség vágya is, társadalmi elvárás. Sokan vannak, akik diétába kezdenek, de ez csak meghatározott ideig ajánlott. A függő személy képtelen arra, hogy a szigorú szabályokat feloldja és visszatérjen normális étkezési szokásaihoz.

  • Kényszeres körömrágás

    Kényszeres körömrágásSok módszer létezik arra, hogy leszokjon a körömrágásról, de ezek csak akkor működnek, ha a körmök rágása csak rossz szokás. Ha ennél többről van szó, akkor nem elegendő az akaraterő. Egy olyan probléma, mely a kényszerbetegségek csoportjába tartozik, hasonlóan a hajtépkedéshez és a bőrcsipkedéshez. A kényszer lehet olyan erős, hogy a betegek semmi másra nem tudnak figyelni, csak a körömrágásra. Egyre jobban erősödik bennük a vágy, hogy harapdálhassák, tépdessék körmeiket. Minél tovább próbálnak ellenállni, annál feszültebbek lesznek.

  • A szenvedélybetegség kezelése

    A szenvedélybetegség kezeléseAmit a legjobb szakember sem pótolhat, az a beteg motivációja és együttműködése a terápia során, mert a folyamat gyakran hosszú, nem elég egy hetet eltölteni valamilyen kórházi osztályon. A szenvedélybetegségek gyógyulásának lényege ugyanis nem (csak) egy jól eltalált gyógyszeres kombináció beállítása, hanem sokkal inkább életmódváltozást igényel, az pedig nem megy egyik napról a másikra. A szakember segítségét az eltört lábú ember által használt mankóhoz hasonlíthatjuk.

  • TV függőség

    TV függőségNem sokan vannak manapság, akik televízió nélkül el tudják képzelni az életüket. A legtöbb lakásban egész nap megy, hol háttérzajnak, hol csak mert „unatkozunk”, máshol azért mert már elaludni sem tudnak nélküle. Ha egy függő valamilyen okból kifolyólag hosszabb ideig nem tud képernyő elé ülni, elvonási tüneteket produkál. A televíziózás valóban nem egészséges, egyrészt növeli a diabétesz kialakulásának gyakoriságát, hiszen a kanapén fekvés nem kifejezetten aktív tevékenység és még általában nassolunk is mellette.

  • Alkoholizmus

    AlkoholizmusAz alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek az alkoholizmus súlyosságával arányosak. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiség kell ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik.

  • A szenvedélybetegség kialakulása

    A szenvedélybetegség kialakulásaA szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok hiányából, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást és feszültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy az addikcióra való hajlam bizonyos mértékben genetikailag is meghatározott.

  • Plasztikázási függőség

    Plasztikázási függőségA köztudatban a szenvedélybetegség egyenlő az alkohol, cigaretta és esetleg a szerencsejáték függőséggel, pedig mostanra már jóval szélesebb a skála. Van már a szex- és szerelem függőség, romantika függőség, sorozat függőség, koffein vagy akár csokoládé függőség is. De létezik internet, vásárlás és testedzés függőség is. Bármilyen cselekvést túlzásba lehet vinni. Mint minden szenvedélybetegségnek, a mértéktelen plasztikáztatásnak is ismérve a kényszeres jelleg: a beteg hiába határozza el, hogy felhagy rossz szokásával, puszta akaratereje kevés ehhez.

  • A kényszerbetegségek fajtái

    A kényszerbetegségek fajtáiRöviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut.

  • Gyógyszerfüggőség

    GyógyszerfüggőségA gyógyszerek csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket, de függőséget is okozhatnak. A gyógyszerfüggők nagy része idős ember, az érintetteknek körülbelül a két-harmada nő. Ez több dologgal magyarázható: Egyrészt a nők gyakrabban vesznek be nyugtatót, másrészt a változókor és az azt követő életszakasz, amikor a gyerekek elhagyják a családi fészket, nagy megpróbáltatást jelent a nők számára. A klimax magával hoz olyan tipikus panaszokat, mint az idegesség, az alvászavarok és néha depresszív hangulatot is.

  • Anorexia

    AnorexiaA kórkép lényege a torzult testvázlat-érzés, kóros félelem az elhízástól, a legkisebb normálisnak ítélhető testsúly megtartásának elutasítása, és nőknél a menstruációs ciklusok hiánya. Az ebben a kórban szenvedők 95%-a nő. Rendszerint serdülőkorban, esetenként korábban, és ritkán felnőttkorban indul a betegség. Az anorexia elsősorban a közép- és felső társadalmi-gazdasági osztályokba tartozókat érinti. A nyugati társadalmakban számuk növekedni látszik. Az anorexia lehet enyhe és átmeneti, vagy súlyos és hosszan tartó.

  • Adrenalin függőség

    Adrenalin függőségA függőségek, legyen az bármilyen típusú, mindenféleképpen valamilyen szélsőséges igényre, megnyilvánulásra utal, emiatt betegségként tartjuk számon. Az adrenalinfüggés egy cseppet sem új keletű jelenség, hiszen a történelem során számos olyan személyre rámutathatnánk, akik az akkori feljegyzések, krónikák alapján, a mai ismereteink fényében adrenalinfüggők voltak. Az adrenalinfüggők is betegek, még akkor is, ha közülük sokan nagy népszerűségnek örvendenek, társadalmunk vagy a saját közösségük elismert tagjai.

  • Testedzés függőség

    Testedzés függőségA rendszeres mozgás, sportolás, testedzés alapvetően pozitívumként értékelhető, hiszen nagymértékben hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Számos kutatás is igazolja, hogy a rendszeres, megfelelő mennyiségű és intenzitású sportolás pozitívan hat testünkre, lelkünkre. Mégis a sporttevékenység maga is jó példa arra, hogy bármely tevékenység túlzásba vitele problémákat vonhat maga után. Kezelésében a szorongások és depresszió oldására gyógyszeres terápiák és feltáró pszichoterápiák ajánlatosak.

  • Bulimia

    BulimiaA kórkép lényege, hogy a beteg ismételten nagy mennyiségű táplálékot fogyaszt, amit purgálással (önhánytatás, vagy hashajtók és vizelethajtók vagy mindkettő alkalmazásával), szigorú diétával, vagy fizikai túlterheléssel próbál ellensúlyozni. Az anorexiához hasonlóan a bulimiában szenvedők legtöbbje is nő, aki sokat foglalkozik alakjával és testsúlyával, és a közép- vagy felső társadalmi-gazdasági osztályhoz tartozik. Jóllehet a bulimiát mint járványt írják le, a legveszélyeztetettebbnek tartott egyetemista-főiskolás nőknek csak mintegy 2%-a igazi bulimiás.

  • A dohányzás

    A dohányzásA dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség.

  • Túlevés

    Túlevés A túlevésben szenvedők többsége elhízott (több, mint 20%-kal egészséges testsúlya fölött), de a normális testsúlyúak is érintve lehetnek. A túlevés némileg (kb. egyharmaddal) gyakoribb nők körében. Azok az elhízott emberek, akik túlevésben szenvednek, gyakrabban híznak el már fiatal korban, mint azok, akik nem szenvednek ebben a rendellenességben. A testsúly ingadozása, azaz a fogyás, majd visszahízás epizódjai is gyakoribbak náluk. A túlevéses betegség okai egyelőre ismeretlenek. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.

  • Játékszenvedély

    JátékszenvedélyA játék az ember alapvető biológiai szükséglete, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik számtalan készség elsajátításában és az idegrendszer megfelelő érési folyamatában. A kóros játékszenvedély esetében azonban már nem az elsődleges biológiai szükségletek kielégítése jelenik meg. A kóros játékszenvedélyről nehéz azonban előfordulási arányokat megadni, mivel rendkívül heterogén betegségcsoportról van szó, amelyben megtalálható a lottótól kezdve a sportfogadásokon és kártyajátékokon át a kaszinóig számos forma, sőt tágabb értelemben véve ide sorolhatók a számítógépes és internetes játékoktól függők is.

  • Szoláriumfüggőség

    SzoláriumfüggőségAz angol tanning szóból származó új betegség, a tanorexia igen komoly kockázatokkal járó \"hóbort\". Az égbe magasló bőrrák statisztikák és UV hatások által el nem rettentett szoláriumfüggők az év 365 napján a napbarnított bőrt próbálják fenntartani. A tanorexia az a jelenség, mikor valaki túl sok időt tölt a szoláriumban, mert úgy gondolja, sápadt bőrét ezzel varázsolhatja kívánatos színűvé. A jelenség tünetei közé tartozik a túlzásba vitt szoláriumozás, a versenyzés, hogy kinek a bőrszíne barnább. A tanorexiások szexisebbnek érzik magukat a ruháikban, ha barna a bőrük.