rss
  • Gyógyszerfüggőség

  • GyógyszerfüggőségA gyógyszerek csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket, de függőséget is okozhatnak. A gyógyszerfüggők nagy része idős ember, az érintetteknek körülbelül a két-harmada nő. Ez több dologgal magyarázható: Egyrészt a nők gyakrabban vesznek be nyugtatót, másrészt a változókor és az azt követő életszakasz, amikor a gyerekek elhagyják a családi fészket, nagy megpróbáltatást jelent a nők számára. A klimax magával hoz olyan tipikus panaszokat, mint az idegesség, az alvászavarok és néha depresszív hangulatot is.

    Az otthoni csend fokozza a belső üresség érzését. Mindez fokozza a nyugtatóra való rászokás kockázatát.

    Sokaknál csak alacsony dózis-függőség alakul ki. Ilyenkor nem emelik vagy csak csekély mértékben növelik a dózist, ezért azt hiszik, hogy kontrollálni tudják gyógyszerszedésüket. A függőség gyakran csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha a páciens kórházi ellátásra szorul és azalatt vagy például nyaralás alatt nem jut hozzá a gyógyszerekhez és jelentkeznek az elvonási tünetek.

    A gyógyszerfüggőség fázisai:

    A gyógyszerfüggőség három fázisban fejlődik ki. Az első a gyógyszer hosszabb ideig történő szedése, ami miatt fokozatosan kialakul a hozzászokás, vagyis a szervezetnek már nem elég a szokásos dózis, mivel ahhoz már hozzászokott. Ezért emelni kell az adagot, hogy a kellő hatást el lehessen vele érni. Ha például nyugtatóról van szó, akkor előfordulhat, hogy egy idő után a páciens fokozott nyugtalanságot fog érezni a tabletta abbahagyása után, vagyis az elvonási tünetek még több gyógyszer szedésére ösztönzik majd.

    A második fázisban a gyógyszer hatása a megemelt dózis miatt még erősebb lesz. Az altatók szedése ekkor már levertséget, kedvetlenséget, fásultságot idézhet elő. A koncentrálóképesség gyengül. Mivel ez a folyamat hónapokig elhúzódhat, sokan nem a gyógyszerek hatásának tudják be. Az idősebbek a memóriájuk korral járó romlásának tekintik. Ez tulajdonképpen a már említett alacsony dózis-függőség szakasza.

    A harmadik fázisban komoly súlyosbodás következik be, ekkor a páciens rövid időn belül jelentősen növeli az a gyógyszeradagját. Ezt a stádiumot sokan nem érik el. Elvonási tünet mellékhatásként számos gyógyszernél kialakulhat, receptköteles, és recept nélkül kapható készítményeknél is. A függőség szempontjából azonban főleg az utóbbiak jelentik a nagy kockázatot.

    A leggyakrabban a következők válhatnak veszélyessé:

    Altatók, nyugtatók

    A benzodiazepin nyugtató, izomlazító és feszültségoldó. Ezeket gyakran idősebb páciensek alvászavaraira írják fel. A páciensek egy-harmada 50 és 70 éves kor közötti, másik egy-harmada 70 év feletti. Hosszú távú alkalmazása alacsony dózis függőséghez vezethet, hirtelen abbahagyása pedig elvonási tüneteket okozhat. Hasonló érvényes a többi, nem benzodiazepin hatóanyagú altatóra és nyugtatóra is.

    Fájdalomcsillapítók

    Az ópiáttartalmú szerek fájdalomcsillapító és nyugtató hatásúak, gyorsan kifejtik hatásukat. Amíg az orvos írja fel, nem kell aggódni, nem alakulhat ki hozzászokás. Daganatos betegeknek és más súlyos betegségben szenvedőknek írják fel ezt a típusú fájdalomcsillapítót. Kontrollálatlan alkalmazása viszont súlyos következményekkel és elvonási tünetekkel járhat. Az enyhébb fájdalomcsillapító hatóanyagok (acetil-szalicilsav, paracetamol) - amiket általában tartós fejfájásra alkalmaznak - szintén okozhatnak hozzászokást hosszú távú alkalmazás mellett. Károsíthatják a vesét és a májat, de ez a hatás dózisfüggő.

    Hashajtók

    A fogyás gondolata főleg a nőket foglalkoztatja, és sarkallja hashajtók szedésére. Mivel ezek nem a pszichére hatnak, nem a klasszikus függőségről van szó. Azonban ezek is okozhatnak elvonási tüneteket, ami a dózis megemelését követeli. A túl hosszú alkalmazás következtében a belek ellustulnak, renyhévé válnak, így rá lesznek utalva a hashajtóra. Függőség kialakulhat orrspray hosszú ideig vagy indokolatlanul történő alkalmazása miatt is, valamint ismert vérnyomáscsökkentő, ún. béta-blokkoló függőség is. Ezek ritkábban fordulnak elő, mint a fent említett gyógyszerek szedése esetén.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Cukorfüggőség

    CukorfüggőségKutatások szerint a függőség oka a túl kevés, illetve a túl sok cukor fogyasztása - nem maga a cukor -, ami viselkedésbeli és agyi változásokhoz is vezethet. A cukor hatása az agyra hasonló egyes tiltott drogokéhoz. Hívhatod függőségnek, étkezési rendellenességnek, vagy egyszerűen csak rossz szokásnak, de jelei vannak az egészségtelen cukorfogyasztásnak. Ha lemondasz a szokásos fix sütidről, elvonási tüneteid, az alacsony vércukorszint miatt akár a következő tüneteid is lehetnek: szorongás, bizonytalanságérzet, idegeskedés, hideg veríték.

  • Társfüggőség

    TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

  • Videojáték függőség

    Videojáték függőségA széleskörű elérhetőség végett azonban egyre nagyobb fenyegetettséggel kell számolniuk azoknak is, akik folyamatosan játszanak: telefonon, interneten, tableten stb. Egyes játékosok akár 90 órát is játszanak egyhuzamban, ami már kóros függőségnek mondható. A kutatók megjegyezték, hogy míg a hagyományos videojátékoknak vége van, az online szerepjátékoknak nincs. Ezek a játékok emiatt gyakorlatilag végtelenek, így nehéz abbahagyni őket. Így a videójátékok az alkoholhoz és a szerencsejátékhoz hasonló függőséget okozhatnak.

  • Alkoholizmus

    AlkoholizmusAz alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek az alkoholizmus súlyosságával arányosak. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiség kell ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik.

  • Koffein függőség

    Koffein függőségA koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol). Az, hogy pszichoaktív, azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoz. Egyik legfontosabb hatásaként stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely többek között a stresszre adott válaszreakciókért is felelős. Harag-és félelmérzetet, idegességet, magas pulzust-és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora illetve gyenge légzést, megváltozott fájdalomtűrőképességet és még tucatnyi változást okoz.

  • Plasztikázási függőség

    Plasztikázási függőségA köztudatban a szenvedélybetegség egyenlő az alkohol, cigaretta és esetleg a szerencsejáték függőséggel, pedig mostanra már jóval szélesebb a skála. Van már a szex- és szerelem függőség, romantika függőség, sorozat függőség, koffein vagy akár csokoládé függőség is. De létezik internet, vásárlás és testedzés függőség is. Bármilyen cselekvést túlzásba lehet vinni. Mint minden szenvedélybetegségnek, a mértéktelen plasztikáztatásnak is ismérve a kényszeres jelleg: a beteg hiába határozza el, hogy felhagy rossz szokásával, puszta akaratereje kevés ehhez.

  • Tisztaság és rendmánia

    Tisztaság és rendmániaA tisztaságmánia a kényszerbetegségek közé sorolható, melynek lényege a visszatérő, szorongáskeltő, irreális kényszergondolatok, valamint a szorongás csökkentésére végzett ismétlődő rituálék. Az illető tisztában van tüneteinek kórosságával, de nem tud szabadulni tőlük. Kényszerbeteg az, aki naponta legalább egy órát foglalkozik a kényszergondolattal és-vagy cselekvéssel, megnehezítve így a saját és mások mindennapi életét. A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás és agresszió áll.

  • TV függőség

    TV függőségNem sokan vannak manapság, akik televízió nélkül el tudják képzelni az életüket. A legtöbb lakásban egész nap megy, hol háttérzajnak, hol csak mert „unatkozunk”, máshol azért mert már elaludni sem tudnak nélküle. Ha egy függő valamilyen okból kifolyólag hosszabb ideig nem tud képernyő elé ülni, elvonási tüneteket produkál. A televíziózás valóban nem egészséges, egyrészt növeli a diabétesz kialakulásának gyakoriságát, hiszen a kanapén fekvés nem kifejezetten aktív tevékenység és még általában nassolunk is mellette.

  • A függőség legyőzésének lépései

    A függőség legyőzésének lépéseiAmikor egy függő eljut arra a pontra, hogy nem tudja letenni a narkotikumokat, és nem tud megküzdeni a valósággal, akkor úgy érzi az érzelmi traumák okai a körülötte lévők. A függőség kezelése az egyik legnehezebb dolog, amin egy ember keresztül mehet. Nem lesz egyszerű a folyamat, és fel kell készülni arra, ha esetleg visszaesést tapasztalunk. De nem szabad feladni! 1. Az első lépésként fogadjuk el, hogy problémákkal küzdünk. Ha nem tudjuk elfogadni, nem leszünk képes a gyógyulásra sem.

  • A dohányzás

    A dohányzásA dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség.

  • Munkamánia

    MunkamániaA munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Következményei rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig teljesítenek, s csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld.

  • Szoláriumfüggőség

    SzoláriumfüggőségAz angol tanning szóból származó új betegség, a tanorexia igen komoly kockázatokkal járó \"hóbort\". Az égbe magasló bőrrák statisztikák és UV hatások által el nem rettentett szoláriumfüggők az év 365 napján a napbarnított bőrt próbálják fenntartani. A tanorexia az a jelenség, mikor valaki túl sok időt tölt a szoláriumban, mert úgy gondolja, sápadt bőrét ezzel varázsolhatja kívánatos színűvé. A jelenség tünetei közé tartozik a túlzásba vitt szoláriumozás, a versenyzés, hogy kinek a bőrszíne barnább. A tanorexiások szexisebbnek érzik magukat a ruháikban, ha barna a bőrük.

  • Testedzés függőség

    Testedzés függőségA rendszeres mozgás, sportolás, testedzés alapvetően pozitívumként értékelhető, hiszen nagymértékben hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Számos kutatás is igazolja, hogy a rendszeres, megfelelő mennyiségű és intenzitású sportolás pozitívan hat testünkre, lelkünkre. Mégis a sporttevékenység maga is jó példa arra, hogy bármely tevékenység túlzásba vitele problémákat vonhat maga után. Kezelésében a szorongások és depresszió oldására gyógyszeres terápiák és feltáró pszichoterápiák ajánlatosak.

  • A kényszerbetegségek fajtái

    A kényszerbetegségek fajtáiRöviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut.

  • Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozás

    Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozásAz exorexiások vágynak az elismerésre, és azt hiszik hogy a mai világban csak a kisportolt testükkel érhetik ezt el, illetve a kóros egészségtudat és az egészségre törekvés oka a haláltól való félelem is lehet vagy ennek a kettőnek a kombinációja is akár. A kóros iszony a hízástól az anorexiára jellemző magatartást hozza magával. A betegek életüket a táplálék pontos kimérésének, adagolásának rendelik alá, az étkezések idejének, rendszerességének is pontosan meghatározott szerepet tulajdonítanak. Ezt a mindennapi rituálét az emberi kapcsolataik sem zavarhatják meg.

  • A modern kor betegsége: internetfüggőség

    A modern kor betegsége: internetfüggőségA netfüggőség nehezen meghatározható jelenség, hiszen az internethasználat annyira beivódott a hétköznapjainkba, hogy nehéz felállítani a józan határait. Az internetfüggőség veszélye éppen abban rejlik, hogy tárgya egy társadalmilag elfogadott eszköz, amit mindannyian használunk, így nem, vagy csak jóval nehezebben tűnik fel, ha környezetünkben valaki ezektől függővé válik. Emiatt az irányukban megnyilvánuló társadalmi tolerancia nagyobb. Legtöbbször sem a beteg, sem a környezet nem tekinti az ilyen viselkedésformát problémásnak.

  • Kényszeres gyűjtögetés

    Kényszeres gyűjtögetésA kényszeres zavarokhoz hasonló a gyűjtögetés is, itt azonban az előzőekkel ellentétben neurobiológiai hatások is kimutathatóak. Azok az emberek, akik kényszeres gyűjtögetésben szenvednek, olyannyira ragaszkodnak dolgaikhoz, hogy nem dobnak ki szinte semmit, mert attól tartanak, hogy a jövőben még valaha szükségük lehet rájuk. Továbbá túlzottan felülbecsülik bizonyos tárgyak értékét, vagy megszállottan kötődnek azokhoz; a gyűjtögető emberek valójában a tökéletességre törekszenek.

  • Szexfüggőség

    SzexfüggőségA szexfüggéség egy kötődési zavar, amit kényszeres szexuális gondolatok és viselkedések jellemeznek. A szexfüggőségnek különböző stádiumai, súlyossági fokozatai vannak, és viszonylagos, hogy mikortól kezdve nevezhetjük betegesen szexfüggőnek azt az egyént, aki nagyon kívánja és naponta többször gyakorolja. Tizen vagy 20 év körül férfiaknál nem ritkák az ilyen periódusok, de többnyire nem rögzülnek. Személyiségfejlődési zavarok esetén azonban a szexuális igények könnyen kényszeressé válnak, vagyis az egyén nem képes azokat korlátozni.

  • A szenvedélybetegség kezelése

    A szenvedélybetegség kezeléseAmit a legjobb szakember sem pótolhat, az a beteg motivációja és együttműködése a terápia során, mert a folyamat gyakran hosszú, nem elég egy hetet eltölteni valamilyen kórházi osztályon. A szenvedélybetegségek gyógyulásának lényege ugyanis nem (csak) egy jól eltalált gyógyszeres kombináció beállítása, hanem sokkal inkább életmódváltozást igényel, az pedig nem megy egyik napról a másikra. A szakember segítségét az eltört lábú ember által használt mankóhoz hasonlíthatjuk.

  • Médiafüggőség

    MédiafüggőségEgyre többen válnak világszerte a rádiók, a televíziók és más médiák rabjává. A szakemberek az új jelenséget stílusosan médiafüggőségnek nevezték el. Gyakran tapasztalható, hogy az emberek valóságos televízió- vagy hírfüggők, szinte órákon át képesek bámulni a képernyőt és közben csak a legelemibb szükségleteiket végzik el. A felgyorsult világban sokan szinte minden aktuális információt tudni akarnak, ide-oda kapcsolgatnak a csatornák között, azonban ez komoly veszélyeket hordoz magában. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha a beteg is változtatni akar az állapotán.