rss
Adó 1 százalék felajánlással sokat segít! Válasszon EGY jó ügyet:
gyógyító gyermekmentő támogatás bohócdoktorok a beteg gyerekekért  állatmenhely, állatvédő, támogatás, adó 1 százalék, kutyaotthon, állatotthon  gyermekmentés, gyógyítás, adóbevallás, adó 1 százalék felajánlás, adóegyszázalék
A legapróbb adó 1 százalék támogatása is ÉLETET ment!
  • Drogfüggőség

  • DrogfüggőségA szenvedélybetegséget (függőséget) legkönnyebben azok a központi idegrendszer működésére ható, az agy biokémiai folyamatait befolyásoló kémiai anyagok okozhatnak, amelyek javítják a hangulatot, csökkentik a feszültséget. Ezeket az ún. pszichoaktív szereket együttesen drogoknak nevezzük. Kémiai függőséget okozhat a koffein, nikotin, alkohol, az altató, nyugtató vagy szorongásoldó gyógyszerek és a kábítószerek. Ha egy viselkedés jó érzéssel jár az egyén számára, akkor azt egyre gyakrabban megismétli.

    A rendszeressé váló cselekmény már problémákat okoz az egyén életében, társas kapcsolataiban, de még nem betegség. Ha a rendszeres szerhasználat hosszabb ideig tart, hozzászokáshoz vezethet. Erre utaló jel, ha az egyén már csak akkor tudja jól érezni magát, ha szenvedélyét művelheti, ezért egyre több időt tölt vele, egyre nagyobb adagokra van szüksége a drogból. Betegségről akkor beszélünk, ha a szerhasználat iránti sóvárgás már olyan erős, hogy az egyén a cselekvés kontrollálására képtelenné válik. A drogok ilyenkor már olyan mértékben megváltoztathatja agyunk „örömközpontjának” a működését, hogy az a hétköznapi élet örömei iránt már érzéketlenné válik. Minél erősebb egy drog, annál hamarabb alakul ki ez az állapot. Amennyiben a már megszokott drogmennyiség elmarad, kellemetlen hiánytünetek lépnek fel: feszültség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, étvágytalanság. A szerhasználó személy egész élete szenvedélye köré szerveződik, életvitele, személyisége megváltozik, gyakran antiszociális irányba fejlődik.


    Kábítószerek:
    Olyan drogok, amelyek előállítását, termesztését, használatát és forgalmazását a törvény szigorúan bünteti. A kábítószerek eredetük szerint lehetnek természetben megtalálható növények, gombák, bizonyos állati anyagok, vagy (nagyobb hányaduk) olyan szintetikus készítmények, amit vegyipari technológiával állítanak elő. A mesterséges anyagok olyan speciális vegyületek, amelyek kizárólag a kábító hatás elérése céljából készültek, így nagyon gyorsan kialakul a hozzászokás.
    A kábítószerek hatásmechanizmusuk szerint három csoportba sorolhatók:

    A központi idegrendszer működését lassító, tompító szerek: Csökkentik a feszültséget, fájdalmat csillapítanak és eufóriát, kábulatot okoznak. Nagy részét a mákból származó készítmények alkotják: ópium, morfium és a heroin.

    A központi idegrendszer működését serkentő szerek: Ide tartozik a kokain, a crack és a „diszkó drog”-ként elhíresült amfetamin és származékai (Speed, Extasy).

    Hallucinogén szerek. amelyek megváltoztatják az érzékelést, a tér- és időélményt, hallucinációkat okoznak. Ilyen szerek az LSD és az indiai vadkenderből készült ún. cannabis-származékok (marihuána, hasis, hasisolaj).


    Alkalmi használat:
    Az első kipróbálás tipikusan serdülő- vagy ifjúkorra esik. Már az első alkalommal történő droghasználatnál is teljes terjedelmében megjelennek a szerre jellemző speciális hatások. Ez azonban olyan átmeneti toxikus állapot, ami után általában teljes tünetmentesség alakul ki. A szerhasználatot nem követi kellemetlen, „másnaposság”-szerű állapot, a szer lassan, hosszú időn keresztül bomlik le. Minél gyakrabban használ valaki drogot, annál nehezebben bomlik le a szervezetből. Egy füves cigaretta elszívása után 72 órával a hatóanyagtartalomnak csak a fele bomlott le, a maradék lebontásához további 3-5 nap szükséges!

    Rendszeres használat:
    A rendszeressé váló használat személyiségváltozáshoz és egészségkárosodáshoz vezet. A rendszeres szerhasználó kimeríti szervezete energiaháztartását, alvászavarai lesznek, étvágytalanná válik, lefogy, szívritmuszavarai lesznek, szervezete elveszti ellenállóképességét. Néha szorongásos rohamai, üldöztetéses gondolatai támadhatnak. Nehezen koncentrál, munkateljesítménye romlik. Betegségbelátásuk nincs, abban a hiú reményben élnek, hogy bármikor abba tudják hagyni szenvedélyüket. Azonban a hozzászokás veszélye ezen a ponton már olyan nagy, hogy bármikor átbillenhet függőségbe.

    Függőség:
    A kábítószer-függők tipikusan fiatalok, a használók szervezete ugyanis nem bírja ezt az önpusztító életformát. A szervezet teljes leépüléséig csak néhány év telik el. Ezalatt a szervezet toleranciája elképesztő mértékben fokozódhat. Vannak szerhasználók, akik a halálos dózis többszörösével élnek!

    Az utolsó adag után a megnyugvás helyett izgalmi tünetek alakulnak ki: orrfolyás, tüsszögés, hányás, hasmenés, hideg verítékezés, remegés, szorongás és elviselhetetlen fájdalom. A függőség állapotában a szer hirtelen abbahagyása akár halálhoz is vezethet. A függőség állapota már betegség, az akaraterő már nem elég a szenvedély feladásához. A drog már nem adja meg a korábbi élményt, hiába növeli az adagokat, a megvonási tünetek miatt azonban nem tud megválni tőle.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Munkamánia

    MunkamániaA munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Következményei rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig teljesítenek, s csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld.

  • Túlevés

    Túlevés A túlevésben szenvedők többsége elhízott (több, mint 20%-kal egészséges testsúlya fölött), de a normális testsúlyúak is érintve lehetnek. A túlevés némileg (kb. egyharmaddal) gyakoribb nők körében. Azok az elhízott emberek, akik túlevésben szenvednek, gyakrabban híznak el már fiatal korban, mint azok, akik nem szenvednek ebben a rendellenességben. A testsúly ingadozása, azaz a fogyás, majd visszahízás epizódjai is gyakoribbak náluk. A túlevéses betegség okai egyelőre ismeretlenek. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.

  • Drogfüggőség

    DrogfüggőségA szenvedélybetegséget (függőséget) legkönnyebben azok a központi idegrendszer működésére ható, az agy biokémiai folyamatait befolyásoló kémiai anyagok okozhatnak, amelyek javítják a hangulatot, csökkentik a feszültséget. Ezeket az ún. pszichoaktív szereket együttesen drogoknak nevezzük. Kémiai függőséget okozhat a koffein, nikotin, alkohol, az altató, nyugtató vagy szorongásoldó gyógyszerek és a kábítószerek. Ha egy viselkedés jó érzéssel jár az egyén számára, akkor azt egyre gyakrabban megismétli.

  • Adrenalin függőség

    Adrenalin függőségA függőségek, legyen az bármilyen típusú, mindenféleképpen valamilyen szélsőséges igényre, megnyilvánulásra utal, emiatt betegségként tartjuk számon. Az adrenalinfüggés egy cseppet sem új keletű jelenség, hiszen a történelem során számos olyan személyre rámutathatnánk, akik az akkori feljegyzések, krónikák alapján, a mai ismereteink fényében adrenalinfüggők voltak. Az adrenalinfüggők is betegek, még akkor is, ha közülük sokan nagy népszerűségnek örvendenek, társadalmunk vagy a saját közösségük elismert tagjai.

  • Szexfüggőség

    SzexfüggőségA szexfüggéség egy kötődési zavar, amit kényszeres szexuális gondolatok és viselkedések jellemeznek. A szexfüggőségnek különböző stádiumai, súlyossági fokozatai vannak, és viszonylagos, hogy mikortól kezdve nevezhetjük betegesen szexfüggőnek azt az egyént, aki nagyon kívánja és naponta többször gyakorolja. Tizen vagy 20 év körül férfiaknál nem ritkák az ilyen periódusok, de többnyire nem rögzülnek. Személyiségfejlődési zavarok esetén azonban a szexuális igények könnyen kényszeressé válnak, vagyis az egyén nem képes azokat korlátozni.

  • Mobiltelefon függőség

    Mobiltelefon függőségAz elmúlt évtizedben először megsokszorozódott, majd robbanásszerűen nőtt a mobilozók száma, a hordozható telefon használata pedig mostanra általánossá vált. Egy elveszett vagy ellopott mobiltelefon nagyon sok kellemetlen órát tud szerezni, számok és kapcsolatok veszhetnek el. Ez még persze nem jelent függőséget. Azonban a mobiltelefon számos felhasználónál „technológiai protézist”, önmaga egyfajta kiterjesztését, vagy valamilyen pszichés probléma ellensúlyozását jelenti. Ez esetben törekedni kell az okok feltárására.

  • A dohányzás

    A dohányzásA dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség.

  • Kényszervásárlás

    KényszervásárlásBármely korosztályból és társadalmi rétegből kikerülhetnek. Kutatás szerint változatos személyiségzavarokkal küszködnek: önértékelésüket akarják javítani, vélt belső hiányosságaikat próbálják kompenzálni, másokat a puszta anyagiasságuk vezérel. A vásárlási szokások az egyszerű örömszerző tevékenységtől a súlyos függőségig széles skálán mozognak. Az egyre növekvő tendenciát mutató túlköltekezés egy krónikus állapot, amikor is a szükségletünknél és a rendelkezésre álló forrásainknál jelentősen többet költünk.

  • Médiafüggőség

    MédiafüggőségEgyre többen válnak világszerte a rádiók, a televíziók és más médiák rabjává. A szakemberek az új jelenséget stílusosan médiafüggőségnek nevezték el. Gyakran tapasztalható, hogy az emberek valóságos televízió- vagy hírfüggők, szinte órákon át képesek bámulni a képernyőt és közben csak a legelemibb szükségleteiket végzik el. A felgyorsult világban sokan szinte minden aktuális információt tudni akarnak, ide-oda kapcsolgatnak a csatornák között, azonban ez komoly veszélyeket hordoz magában. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha a beteg is változtatni akar az állapotán.

  • Kényszeres gyűjtögetés

    Kényszeres gyűjtögetésA kényszeres zavarokhoz hasonló a gyűjtögetés is, itt azonban az előzőekkel ellentétben neurobiológiai hatások is kimutathatóak. Azok az emberek, akik kényszeres gyűjtögetésben szenvednek, olyannyira ragaszkodnak dolgaikhoz, hogy nem dobnak ki szinte semmit, mert attól tartanak, hogy a jövőben még valaha szükségük lehet rájuk. Továbbá túlzottan felülbecsülik bizonyos tárgyak értékét, vagy megszállottan kötődnek azokhoz; a gyűjtögető emberek valójában a tökéletességre törekszenek.

  • Stresszorexia

    StresszorexiaA stresszorexiában szenvedők napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége. A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek.

  • Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozás

    Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozásAz exorexiások vágynak az elismerésre, és azt hiszik hogy a mai világban csak a kisportolt testükkel érhetik ezt el, illetve a kóros egészségtudat és az egészségre törekvés oka a haláltól való félelem is lehet vagy ennek a kettőnek a kombinációja is akár. A kóros iszony a hízástól az anorexiára jellemző magatartást hozza magával. A betegek életüket a táplálék pontos kimérésének, adagolásának rendelik alá, az étkezések idejének, rendszerességének is pontosan meghatározott szerepet tulajdonítanak. Ezt a mindennapi rituálét az emberi kapcsolataik sem zavarhatják meg.

  • Koffein függőség

    Koffein függőségA koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol). Az, hogy pszichoaktív, azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoz. Egyik legfontosabb hatásaként stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely többek között a stresszre adott válaszreakciókért is felelős. Harag-és félelmérzetet, idegességet, magas pulzust-és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora illetve gyenge légzést, megváltozott fájdalomtűrőképességet és még tucatnyi változást okoz.

  • Kényszeres hajtépés

    Kényszeres hajtépésA trichotillomania nem más, mint egy olyan kényszerbetegség, mely során a beteg leküzdhetetlen vágyat érez a hajtépésre. Ez a viselkedés látható, foltokban történő kopaszodáshoz vezet, leggyakrabban a homlok felett, halántéktájon, a szemöldök és a szempilla területén, ám a test bármely részén elfordulhat. A trichotillomania olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. Gyermekkorban egyforma arányban van jelen fiúknál és lányoknál, felnőttkorban sokkal inkább a nőket érinti.

  • Tisztaság és rendmánia

    Tisztaság és rendmániaA tisztaságmánia a kényszerbetegségek közé sorolható, melynek lényege a visszatérő, szorongáskeltő, irreális kényszergondolatok, valamint a szorongás csökkentésére végzett ismétlődő rituálék. Az illető tisztában van tüneteinek kórosságával, de nem tud szabadulni tőlük. Kényszerbeteg az, aki naponta legalább egy órát foglalkozik a kényszergondolattal és-vagy cselekvéssel, megnehezítve így a saját és mások mindennapi életét. A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás és agresszió áll.

  • Társfüggőség

    TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

  • TV függőség

    TV függőségNem sokan vannak manapság, akik televízió nélkül el tudják képzelni az életüket. A legtöbb lakásban egész nap megy, hol háttérzajnak, hol csak mert „unatkozunk”, máshol azért mert már elaludni sem tudnak nélküle. Ha egy függő valamilyen okból kifolyólag hosszabb ideig nem tud képernyő elé ülni, elvonási tüneteket produkál. A televíziózás valóban nem egészséges, egyrészt növeli a diabétesz kialakulásának gyakoriságát, hiszen a kanapén fekvés nem kifejezetten aktív tevékenység és még általában nassolunk is mellette.

  • A szenvedélybetegség kezelése

    A szenvedélybetegség kezeléseAmit a legjobb szakember sem pótolhat, az a beteg motivációja és együttműködése a terápia során, mert a folyamat gyakran hosszú, nem elég egy hetet eltölteni valamilyen kórházi osztályon. A szenvedélybetegségek gyógyulásának lényege ugyanis nem (csak) egy jól eltalált gyógyszeres kombináció beállítása, hanem sokkal inkább életmódváltozást igényel, az pedig nem megy egyik napról a másikra. A szakember segítségét az eltört lábú ember által használt mankóhoz hasonlíthatjuk.

  • A kényszerbetegségek fajtái

    A kényszerbetegségek fajtáiRöviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut.

  • Szoláriumfüggőség

    SzoláriumfüggőségAz angol tanning szóból származó új betegség, a tanorexia igen komoly kockázatokkal járó \"hóbort\". Az égbe magasló bőrrák statisztikák és UV hatások által el nem rettentett szoláriumfüggők az év 365 napján a napbarnított bőrt próbálják fenntartani. A tanorexia az a jelenség, mikor valaki túl sok időt tölt a szoláriumban, mert úgy gondolja, sápadt bőrét ezzel varázsolhatja kívánatos színűvé. A jelenség tünetei közé tartozik a túlzásba vitt szoláriumozás, a versenyzés, hogy kinek a bőrszíne barnább. A tanorexiások szexisebbnek érzik magukat a ruháikban, ha barna a bőrük.