2021.01.18. - Piroska

Kényszeres hajtépés

Kényszeres hajtépés
Kényszeres hajtépésA trichotillomania nem más, mint egy olyan kényszerbetegség, mely során a beteg leküzdhetetlen vágyat érez a hajtépésre. Ez a viselkedés látható, foltokban történő kopaszodáshoz vezet, leggyakrabban a homlok felett, halántéktájon, a szemöldök és a szempilla területén, ám a test bármely részén elfordulhat. A trichotillomania olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. Gyermekkorban egyforma arányban van jelen fiúknál és lányoknál, felnőttkorban sokkal inkább a nőket érinti.
bohócdoktor vizit szja 1%
Tünetek:

A legfontosabb és legszembetűnőbb, hogy a beteg kényszeresen tépkedi a haját, vagy más testszőrzetét.

Ehhez még a további tünetek kapcsolódhatnak:
- Feszültségérzet közvetlenül a hajtépés előtt, vagy abban az esetben, ha megpróbál az ingernek ellenállni;
- Megnyugvás, elégedettség, vagy boldogságérzet a hajtépést követően;
- Kopasz foltok jelenléte a hajtépés területén;
- A hajhagyma vizsgálgatása, hajcsavargatás, hajszálhúzogatás a fogak között, hajrágás, vagy hajevés


A betegség pontos kiváltó okai egyelőre még ismeretlenek, de az bizonyos, hogy biológiai és viselkedésbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában

Gyakori, hogy a Trichotillomaniaban szenvedő beteg depresszióval vagy szorongással is küzd. Ez azt feltételezi, hogy kapcsolat van a Trichotillomania kialakulása, és a fenti pszichés betegségek között. Emellett a betegség kialakulása gyakoribb azoknál, akiknek valamilyen rokonánál is megfigyelhető volt, tehát nagy valószínűséggel örökölhető betegségről van szó.

Elsősorban viselkedésterápiával gyógyítható. Ennek során a beteg megtanulja felismerni milyen szituációkban érez késztetést a hajtépésre, illetve egyfajta relaxációs technika segítségével egy új viselkedésmintát alakít ki arra az esetre, mikor érzi a hajtépési ingert. Olyan egyszerű dolgok is segíthetnek, mint ökölbe szorítani azt a kezet, amivel a beteg eddig a haját húzta. Súlyos eseten gyógyszeres kezelésre van szükség, általában valamilyen antidepresszáns formájában.