rss
  • Tisztaság és rendmánia

  • Tisztaság és rendmániaA tisztaságmánia a kényszerbetegségek közé sorolható, melynek lényege a visszatérő, szorongáskeltő, irreális kényszergondolatok, valamint a szorongás csökkentésére végzett ismétlődő rituálék. Az illető tisztában van tüneteinek kórosságával, de nem tud szabadulni tőlük. Kényszerbeteg az, aki naponta legalább egy órát foglalkozik a kényszergondolattal és-vagy cselekvéssel, megnehezítve így a saját és mások mindennapi életét. A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás és agresszió áll.

    Gyakori, hogy ha valaki egy rend- és tisztaságmániás lakásában rendetlenséget csinál, akár már azzal is, hogy arrébb helyez egy tárgyat, amelynek a mániás számára pontos helye volt – hatalmas letolást kap.


    Az illető visszatérő szorongást érez, a tisztasággal, renddel kapcsolatosan. Kényszeres gondolatai támadnak, illetve szorongását úgy próbálja enyhíteni, hogy rituális cselekedeteket végez. Bár legtöbb esetben az adott személy tisztában van azzal, hogy nem feltétlen normális, amit művel, mégsem tud megválni szokásaitól, gondolataitól meg főleg nem.

    Ha azonban ezek a dolgok nem azért történnek, mert meg szeretnénk csinálni őket, hanem mert úgy érezzük, hogy „muszáj”, és szinte fáj, ha nem intézzük el, akkor bajok lehetnek. Ha egy nap egy órát kényszergondolatokkal vagy kényszeres cselekedetekkel töltünk, akkor félő, hogy mániával állunk szemben. Minél hamarabb segítséget kérünk szakembertől, annál hamarabb visszatérhetünk életünk korábbi menetéhez, és tovább élhetünk kényszerképzetektől mentesen.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kényszeres gyűjtögetés

    Kényszeres gyűjtögetésA kényszeres zavarokhoz hasonló a gyűjtögetés is, itt azonban az előzőekkel ellentétben neurobiológiai hatások is kimutathatóak. Azok az emberek, akik kényszeres gyűjtögetésben szenvednek, olyannyira ragaszkodnak dolgaikhoz, hogy nem dobnak ki szinte semmit, mert attól tartanak, hogy a jövőben még valaha szükségük lehet rájuk. Továbbá túlzottan felülbecsülik bizonyos tárgyak értékét, vagy megszállottan kötődnek azokhoz; a gyűjtögető emberek valójában a tökéletességre törekszenek.

  • Videojáték függőség

    Videojáték függőségA széleskörű elérhetőség végett azonban egyre nagyobb fenyegetettséggel kell számolniuk azoknak is, akik folyamatosan játszanak: telefonon, interneten, tableten stb. Egyes játékosok akár 90 órát is játszanak egyhuzamban, ami már kóros függőségnek mondható. A kutatók megjegyezték, hogy míg a hagyományos videojátékoknak vége van, az online szerepjátékoknak nincs. Ezek a játékok emiatt gyakorlatilag végtelenek, így nehéz abbahagyni őket. Így a videójátékok az alkoholhoz és a szerencsejátékhoz hasonló függőséget okozhatnak.

  • Stresszorexia

    StresszorexiaA stresszorexiában szenvedők napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége. A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek.

  • Kényszeres hajtépés

    Kényszeres hajtépésA trichotillomania nem más, mint egy olyan kényszerbetegség, mely során a beteg leküzdhetetlen vágyat érez a hajtépésre. Ez a viselkedés látható, foltokban történő kopaszodáshoz vezet, leggyakrabban a homlok felett, halántéktájon, a szemöldök és a szempilla területén, ám a test bármely részén elfordulhat. A trichotillomania olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. Gyermekkorban egyforma arányban van jelen fiúknál és lányoknál, felnőttkorban sokkal inkább a nőket érinti.

  • A modern kor betegsége: internetfüggőség

    A modern kor betegsége: internetfüggőségA netfüggőség nehezen meghatározható jelenség, hiszen az internethasználat annyira beivódott a hétköznapjainkba, hogy nehéz felállítani a józan határait. Az internetfüggőség veszélye éppen abban rejlik, hogy tárgya egy társadalmilag elfogadott eszköz, amit mindannyian használunk, így nem, vagy csak jóval nehezebben tűnik fel, ha környezetünkben valaki ezektől függővé válik. Emiatt az irányukban megnyilvánuló társadalmi tolerancia nagyobb. Legtöbbször sem a beteg, sem a környezet nem tekinti az ilyen viselkedésformát problémásnak.

  • Drogfüggőség

    DrogfüggőségA szenvedélybetegséget (függőséget) legkönnyebben azok a központi idegrendszer működésére ható, az agy biokémiai folyamatait befolyásoló kémiai anyagok okozhatnak, amelyek javítják a hangulatot, csökkentik a feszültséget. Ezeket az ún. pszichoaktív szereket együttesen drogoknak nevezzük. Kémiai függőséget okozhat a koffein, nikotin, alkohol, az altató, nyugtató vagy szorongásoldó gyógyszerek és a kábítószerek. Ha egy viselkedés jó érzéssel jár az egyén számára, akkor azt egyre gyakrabban megismétli.

  • Túlevés

    Túlevés A túlevésben szenvedők többsége elhízott (több, mint 20%-kal egészséges testsúlya fölött), de a normális testsúlyúak is érintve lehetnek. A túlevés némileg (kb. egyharmaddal) gyakoribb nők körében. Azok az elhízott emberek, akik túlevésben szenvednek, gyakrabban híznak el már fiatal korban, mint azok, akik nem szenvednek ebben a rendellenességben. A testsúly ingadozása, azaz a fogyás, majd visszahízás epizódjai is gyakoribbak náluk. A túlevéses betegség okai egyelőre ismeretlenek. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.

  • Plasztikázási függőség

    Plasztikázási függőségA köztudatban a szenvedélybetegség egyenlő az alkohol, cigaretta és esetleg a szerencsejáték függőséggel, pedig mostanra már jóval szélesebb a skála. Van már a szex- és szerelem függőség, romantika függőség, sorozat függőség, koffein vagy akár csokoládé függőség is. De létezik internet, vásárlás és testedzés függőség is. Bármilyen cselekvést túlzásba lehet vinni. Mint minden szenvedélybetegségnek, a mértéktelen plasztikáztatásnak is ismérve a kényszeres jelleg: a beteg hiába határozza el, hogy felhagy rossz szokásával, puszta akaratereje kevés ehhez.

  • A dohányzás

    A dohányzásA dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség.

  • A szenvedélybetegség kialakulása

    A szenvedélybetegség kialakulásaA szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok hiányából, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást és feszültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy az addikcióra való hajlam bizonyos mértékben genetikailag is meghatározott.

  • A szenvedélybetegség kezelése

    A szenvedélybetegség kezeléseAmit a legjobb szakember sem pótolhat, az a beteg motivációja és együttműködése a terápia során, mert a folyamat gyakran hosszú, nem elég egy hetet eltölteni valamilyen kórházi osztályon. A szenvedélybetegségek gyógyulásának lényege ugyanis nem (csak) egy jól eltalált gyógyszeres kombináció beállítása, hanem sokkal inkább életmódváltozást igényel, az pedig nem megy egyik napról a másikra. A szakember segítségét az eltört lábú ember által használt mankóhoz hasonlíthatjuk.

  • Ételfüggőség

    ÉtelfüggőségŐk azok akik az evésen kívül másra nem tudnak gondolni. Nem érdekli őket, hogy kárt tesznek az egészségükben, nem érdekli őket, hogy hogy néznek ki. Az evés miatt leépítik a családi baráti kapcsolataikat, napjaikat elzárva a külvilágtól evésbe menekülve élik. Jellemző rájuk a félelem, az önvádaskodás, az önutálat, ha ételről van szó nem képesek tisztán gondolkodni. Gyakran viselkednek agresszívan ezzel leplezve önbizalomhiányukat. Az ételfüggőségnek három fázisa van: ételhasználók, étellel visszaélők és az ételfüggők.

  • Cukorfüggőség

    CukorfüggőségKutatások szerint a függőség oka a túl kevés, illetve a túl sok cukor fogyasztása - nem maga a cukor -, ami viselkedésbeli és agyi változásokhoz is vezethet. A cukor hatása az agyra hasonló egyes tiltott drogokéhoz. Hívhatod függőségnek, étkezési rendellenességnek, vagy egyszerűen csak rossz szokásnak, de jelei vannak az egészségtelen cukorfogyasztásnak. Ha lemondasz a szokásos fix sütidről, elvonási tüneteid, az alacsony vércukorszint miatt akár a következő tüneteid is lehetnek: szorongás, bizonytalanságérzet, idegeskedés, hideg veríték.

  • Bulimia

    BulimiaA kórkép lényege, hogy a beteg ismételten nagy mennyiségű táplálékot fogyaszt, amit purgálással (önhánytatás, vagy hashajtók és vizelethajtók vagy mindkettő alkalmazásával), szigorú diétával, vagy fizikai túlterheléssel próbál ellensúlyozni. Az anorexiához hasonlóan a bulimiában szenvedők legtöbbje is nő, aki sokat foglalkozik alakjával és testsúlyával, és a közép- vagy felső társadalmi-gazdasági osztályhoz tartozik. Jóllehet a bulimiát mint járványt írják le, a legveszélyeztetettebbnek tartott egyetemista-főiskolás nőknek csak mintegy 2%-a igazi bulimiás.

  • Szoláriumfüggőség

    SzoláriumfüggőségAz angol tanning szóból származó új betegség, a tanorexia igen komoly kockázatokkal járó \"hóbort\". Az égbe magasló bőrrák statisztikák és UV hatások által el nem rettentett szoláriumfüggők az év 365 napján a napbarnított bőrt próbálják fenntartani. A tanorexia az a jelenség, mikor valaki túl sok időt tölt a szoláriumban, mert úgy gondolja, sápadt bőrét ezzel varázsolhatja kívánatos színűvé. A jelenség tünetei közé tartozik a túlzásba vitt szoláriumozás, a versenyzés, hogy kinek a bőrszíne barnább. A tanorexiások szexisebbnek érzik magukat a ruháikban, ha barna a bőrük.

  • Gyógyszerfüggőség

    GyógyszerfüggőségA gyógyszerek csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket, de függőséget is okozhatnak. A gyógyszerfüggők nagy része idős ember, az érintetteknek körülbelül a két-harmada nő. Ez több dologgal magyarázható: Egyrészt a nők gyakrabban vesznek be nyugtatót, másrészt a változókor és az azt követő életszakasz, amikor a gyerekek elhagyják a családi fészket, nagy megpróbáltatást jelent a nők számára. A klimax magával hoz olyan tipikus panaszokat, mint az idegesség, az alvászavarok és néha depresszív hangulatot is.

  • Társfüggőség

    TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

  • A kényszerbetegségek fajtái

    A kényszerbetegségek fajtáiRöviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut.

  • Testedzés függőség

    Testedzés függőségA rendszeres mozgás, sportolás, testedzés alapvetően pozitívumként értékelhető, hiszen nagymértékben hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Számos kutatás is igazolja, hogy a rendszeres, megfelelő mennyiségű és intenzitású sportolás pozitívan hat testünkre, lelkünkre. Mégis a sporttevékenység maga is jó példa arra, hogy bármely tevékenység túlzásba vitele problémákat vonhat maga után. Kezelésében a szorongások és depresszió oldására gyógyszeres terápiák és feltáró pszichoterápiák ajánlatosak.

  • Munkamánia

    MunkamániaA munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Következményei rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig teljesítenek, s csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld.