rss
  • A kényszerbetegségek fajtái

  • A kényszerbetegségek fajtáiRöviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut.

    Cselekedeti kényszer, ha folyton dúdolgatjuk is, pedig már háromszor ránk szóltak. A kényszeres ember úgy érzi, hogy ha végrehajtja mindazokat a cselekedeteket, vagy végiggondolja mindazokat a kényszergondolatokat, amelyeket sürgető erővel érez, csökken a szorongás mértéke. Nem szabad alábecsülni a kényszer érzésének az erősségét, rendkívül intenzív érzés, és nagyon nehéz ennek ellenállni.

    Kezelés híján komolyan súlyosbodhatnak, az ebben szenvedőt teljesen meggátolhatják a normális életvitelben, a munkájában.

    A kényszer kiváltója végső soron a szorongás. Az, hogy ez kényszer formájában jelenik meg, genetikailag kódolt, nagyon jelentős itt az öröklődés szerepe. Aki hajlamos erre, az a szorongásait kényszer formájában fogja kifejezni. Ebből következően a szorongás csökkentésével a kényszerek igen jelentősen csökkenni fognak, bár a hajlam mindig megmarad.


    A kényszerek fajtái:

    1. Gondolati kényszerek:

    A leggyakoribb témakörök, amelyek köré rendeződnek:

    - bepiszkolódástól való félelem
    - agresszív gondolatok
    - saját testre vonatkozó kényszer
    - gyűjtögetési kényszer
    - vallással kapcsolatos kényszergondolatok
    - rendre, szimmetriára vonatkozó kényszer
    - szexualitással kapcsolatos kényszerek
    - döntésképtelenség, örök kételkedés

    2. Cselekedeti kényszerek:

    - tisztasággal kapcsolatos kényszerek
    - ellenőrzési kényszerek
    - megszámolási kényszer
    - ismétlési kényszerek
    - kérdezgetési kényszer
    - rendezgetési kényszer
    - gyűjtögetési kényszer
    - kényszeres lassúság


    Mivel a kényszernél meglehetősen erős a genetikai hajlam (az egypetéjű ikreknél 63%-os a betegség valószínűsége), a kényszerbetegség kezelése lassú, viszont a szorongás csökkentésével ill. megszüntetésével jelentős mértékben lehet csökkenteni a tüneteket.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mobiltelefon függőség

    Mobiltelefon függőségAz elmúlt évtizedben először megsokszorozódott, majd robbanásszerűen nőtt a mobilozók száma, a hordozható telefon használata pedig mostanra általánossá vált. Egy elveszett vagy ellopott mobiltelefon nagyon sok kellemetlen órát tud szerezni, számok és kapcsolatok veszhetnek el. Ez még persze nem jelent függőséget. Azonban a mobiltelefon számos felhasználónál „technológiai protézist”, önmaga egyfajta kiterjesztését, vagy valamilyen pszichés probléma ellensúlyozását jelenti. Ez esetben törekedni kell az okok feltárására.

  • Társfüggőség

    TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

  • Kényszeres körömrágás

    Kényszeres körömrágásSok módszer létezik arra, hogy leszokjon a körömrágásról, de ezek csak akkor működnek, ha a körmök rágása csak rossz szokás. Ha ennél többről van szó, akkor nem elegendő az akaraterő. Egy olyan probléma, mely a kényszerbetegségek csoportjába tartozik, hasonlóan a hajtépkedéshez és a bőrcsipkedéshez. A kényszer lehet olyan erős, hogy a betegek semmi másra nem tudnak figyelni, csak a körömrágásra. Egyre jobban erősödik bennük a vágy, hogy harapdálhassák, tépdessék körmeiket. Minél tovább próbálnak ellenállni, annál feszültebbek lesznek.

  • Szexfüggőség

    SzexfüggőségA szexfüggéség egy kötődési zavar, amit kényszeres szexuális gondolatok és viselkedések jellemeznek. A szexfüggőségnek különböző stádiumai, súlyossági fokozatai vannak, és viszonylagos, hogy mikortól kezdve nevezhetjük betegesen szexfüggőnek azt az egyént, aki nagyon kívánja és naponta többször gyakorolja. Tizen vagy 20 év körül férfiaknál nem ritkák az ilyen periódusok, de többnyire nem rögzülnek. Személyiségfejlődési zavarok esetén azonban a szexuális igények könnyen kényszeressé válnak, vagyis az egyén nem képes azokat korlátozni.

  • Játékszenvedély

    JátékszenvedélyA játék az ember alapvető biológiai szükséglete, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik számtalan készség elsajátításában és az idegrendszer megfelelő érési folyamatában. A kóros játékszenvedély esetében azonban már nem az elsődleges biológiai szükségletek kielégítése jelenik meg. A kóros játékszenvedélyről nehéz azonban előfordulási arányokat megadni, mivel rendkívül heterogén betegségcsoportról van szó, amelyben megtalálható a lottótól kezdve a sportfogadásokon és kártyajátékokon át a kaszinóig számos forma, sőt tágabb értelemben véve ide sorolhatók a számítógépes és internetes játékoktól függők is.

  • Plasztikázási függőség

    Plasztikázási függőségA köztudatban a szenvedélybetegség egyenlő az alkohol, cigaretta és esetleg a szerencsejáték függőséggel, pedig mostanra már jóval szélesebb a skála. Van már a szex- és szerelem függőség, romantika függőség, sorozat függőség, koffein vagy akár csokoládé függőség is. De létezik internet, vásárlás és testedzés függőség is. Bármilyen cselekvést túlzásba lehet vinni. Mint minden szenvedélybetegségnek, a mértéktelen plasztikáztatásnak is ismérve a kényszeres jelleg: a beteg hiába határozza el, hogy felhagy rossz szokásával, puszta akaratereje kevés ehhez.

  • Drogfüggőség

    DrogfüggőségA szenvedélybetegséget (függőséget) legkönnyebben azok a központi idegrendszer működésére ható, az agy biokémiai folyamatait befolyásoló kémiai anyagok okozhatnak, amelyek javítják a hangulatot, csökkentik a feszültséget. Ezeket az ún. pszichoaktív szereket együttesen drogoknak nevezzük. Kémiai függőséget okozhat a koffein, nikotin, alkohol, az altató, nyugtató vagy szorongásoldó gyógyszerek és a kábítószerek. Ha egy viselkedés jó érzéssel jár az egyén számára, akkor azt egyre gyakrabban megismétli.

  • Stresszorexia

    StresszorexiaA stresszorexiában szenvedők napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége. A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek.

  • A szenvedélybetegség kezelése

    A szenvedélybetegség kezeléseAmit a legjobb szakember sem pótolhat, az a beteg motivációja és együttműködése a terápia során, mert a folyamat gyakran hosszú, nem elég egy hetet eltölteni valamilyen kórházi osztályon. A szenvedélybetegségek gyógyulásának lényege ugyanis nem (csak) egy jól eltalált gyógyszeres kombináció beállítása, hanem sokkal inkább életmódváltozást igényel, az pedig nem megy egyik napról a másikra. A szakember segítségét az eltört lábú ember által használt mankóhoz hasonlíthatjuk.

  • Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozás

    Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozásAz exorexiások vágynak az elismerésre, és azt hiszik hogy a mai világban csak a kisportolt testükkel érhetik ezt el, illetve a kóros egészségtudat és az egészségre törekvés oka a haláltól való félelem is lehet vagy ennek a kettőnek a kombinációja is akár. A kóros iszony a hízástól az anorexiára jellemző magatartást hozza magával. A betegek életüket a táplálék pontos kimérésének, adagolásának rendelik alá, az étkezések idejének, rendszerességének is pontosan meghatározott szerepet tulajdonítanak. Ezt a mindennapi rituálét az emberi kapcsolataik sem zavarhatják meg.

  • Túlevés

    Túlevés A túlevésben szenvedők többsége elhízott (több, mint 20%-kal egészséges testsúlya fölött), de a normális testsúlyúak is érintve lehetnek. A túlevés némileg (kb. egyharmaddal) gyakoribb nők körében. Azok az elhízott emberek, akik túlevésben szenvednek, gyakrabban híznak el már fiatal korban, mint azok, akik nem szenvednek ebben a rendellenességben. A testsúly ingadozása, azaz a fogyás, majd visszahízás epizódjai is gyakoribbak náluk. A túlevéses betegség okai egyelőre ismeretlenek. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.

  • Koffein függőség

    Koffein függőségA koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol). Az, hogy pszichoaktív, azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoz. Egyik legfontosabb hatásaként stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely többek között a stresszre adott válaszreakciókért is felelős. Harag-és félelmérzetet, idegességet, magas pulzust-és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora illetve gyenge légzést, megváltozott fájdalomtűrőképességet és még tucatnyi változást okoz.

  • Testedzés függőség

    Testedzés függőségA rendszeres mozgás, sportolás, testedzés alapvetően pozitívumként értékelhető, hiszen nagymértékben hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Számos kutatás is igazolja, hogy a rendszeres, megfelelő mennyiségű és intenzitású sportolás pozitívan hat testünkre, lelkünkre. Mégis a sporttevékenység maga is jó példa arra, hogy bármely tevékenység túlzásba vitele problémákat vonhat maga után. Kezelésében a szorongások és depresszió oldására gyógyszeres terápiák és feltáró pszichoterápiák ajánlatosak.

  • Médiafüggőség

    MédiafüggőségEgyre többen válnak világszerte a rádiók, a televíziók és más médiák rabjává. A szakemberek az új jelenséget stílusosan médiafüggőségnek nevezték el. Gyakran tapasztalható, hogy az emberek valóságos televízió- vagy hírfüggők, szinte órákon át képesek bámulni a képernyőt és közben csak a legelemibb szükségleteiket végzik el. A felgyorsult világban sokan szinte minden aktuális információt tudni akarnak, ide-oda kapcsolgatnak a csatornák között, azonban ez komoly veszélyeket hordoz magában. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha a beteg is változtatni akar az állapotán.

  • Kényszeres gyűjtögetés

    Kényszeres gyűjtögetésA kényszeres zavarokhoz hasonló a gyűjtögetés is, itt azonban az előzőekkel ellentétben neurobiológiai hatások is kimutathatóak. Azok az emberek, akik kényszeres gyűjtögetésben szenvednek, olyannyira ragaszkodnak dolgaikhoz, hogy nem dobnak ki szinte semmit, mert attól tartanak, hogy a jövőben még valaha szükségük lehet rájuk. Továbbá túlzottan felülbecsülik bizonyos tárgyak értékét, vagy megszállottan kötődnek azokhoz; a gyűjtögető emberek valójában a tökéletességre törekszenek.

  • Szoláriumfüggőség

    SzoláriumfüggőségAz angol tanning szóból származó új betegség, a tanorexia igen komoly kockázatokkal járó \"hóbort\". Az égbe magasló bőrrák statisztikák és UV hatások által el nem rettentett szoláriumfüggők az év 365 napján a napbarnított bőrt próbálják fenntartani. A tanorexia az a jelenség, mikor valaki túl sok időt tölt a szoláriumban, mert úgy gondolja, sápadt bőrét ezzel varázsolhatja kívánatos színűvé. A jelenség tünetei közé tartozik a túlzásba vitt szoláriumozás, a versenyzés, hogy kinek a bőrszíne barnább. A tanorexiások szexisebbnek érzik magukat a ruháikban, ha barna a bőrük.

  • Munkamánia

    MunkamániaA munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Következményei rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig teljesítenek, s csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld.

  • Bulimia

    BulimiaA kórkép lényege, hogy a beteg ismételten nagy mennyiségű táplálékot fogyaszt, amit purgálással (önhánytatás, vagy hashajtók és vizelethajtók vagy mindkettő alkalmazásával), szigorú diétával, vagy fizikai túlterheléssel próbál ellensúlyozni. Az anorexiához hasonlóan a bulimiában szenvedők legtöbbje is nő, aki sokat foglalkozik alakjával és testsúlyával, és a közép- vagy felső társadalmi-gazdasági osztályhoz tartozik. Jóllehet a bulimiát mint járványt írják le, a legveszélyeztetettebbnek tartott egyetemista-főiskolás nőknek csak mintegy 2%-a igazi bulimiás.

  • Tisztaság és rendmánia

    Tisztaság és rendmániaA tisztaságmánia a kényszerbetegségek közé sorolható, melynek lényege a visszatérő, szorongáskeltő, irreális kényszergondolatok, valamint a szorongás csökkentésére végzett ismétlődő rituálék. Az illető tisztában van tüneteinek kórosságával, de nem tud szabadulni tőlük. Kényszerbeteg az, aki naponta legalább egy órát foglalkozik a kényszergondolattal és-vagy cselekvéssel, megnehezítve így a saját és mások mindennapi életét. A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás és agresszió áll.

  • Kényszervásárlás

    KényszervásárlásBármely korosztályból és társadalmi rétegből kikerülhetnek. Kutatás szerint változatos személyiségzavarokkal küszködnek: önértékelésüket akarják javítani, vélt belső hiányosságaikat próbálják kompenzálni, másokat a puszta anyagiasságuk vezérel. A vásárlási szokások az egyszerű örömszerző tevékenységtől a súlyos függőségig széles skálán mozognak. Az egyre növekvő tendenciát mutató túlköltekezés egy krónikus állapot, amikor is a szükségletünknél és a rendelkezésre álló forrásainknál jelentősen többet költünk.