Röviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut. 
Kezelés híján komolyan súlyosbodhatnak, az ebben szenvedőt teljesen meggátolhatják a normális életvitelben, a munkájában.
A kényszer kiváltója végső soron a szorongás. Az, hogy ez kényszer formájában jelenik meg, genetikailag kódolt, nagyon jelentős itt az öröklődés szerepe. Aki hajlamos erre, az a szorongásait kényszer formájában fogja kifejezni. Ebből következően a szorongás csökkentésével a kényszerek igen jelentősen csökkenni fognak, bár a hajlam mindig megmarad.
A kényszerek fajtái:
1. Gondolati kényszerek:
A leggyakoribb témakörök, amelyek köré rendeződnek:
- bepiszkolódástól való félelem
- agresszív gondolatok
- saját testre vonatkozó kényszer
- gyűjtögetési kényszer
- vallással kapcsolatos kényszergondolatok
- rendre, szimmetriára vonatkozó kényszer
- szexualitással kapcsolatos kényszerek
- döntésképtelenség, örök kételkedés
2. Cselekedeti kényszerek:
- tisztasággal kapcsolatos kényszerek
- ellenőrzési kényszerek
- megszámolási kényszer
- ismétlési kényszerek
- kérdezgetési kényszer
- rendezgetési kényszer
- gyűjtögetési kényszer
- kényszeres lassúság
Mivel a kényszernél meglehetősen erős a genetikai hajlam (az egypetéjű ikreknél 63%-os a betegség valószínűsége), a kényszerbetegség kezelése lassú, viszont a szorongás csökkentésével ill. megszüntetésével jelentős mértékben lehet csökkenteni a tüneteket.