rss
  • A szenvedélybetegség kialakulása

  • A szenvedélybetegség kialakulásaA szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok hiányából, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást és feszültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy az addikcióra való hajlam bizonyos mértékben genetikailag is meghatározott.

    A szenvedély kialakulásának különféle hatásai mellett nem elhanyagolható a véletlenszerű események szerepe sem, tehát a betegek kórelőzményét nem lehet kizárólag előregyártott sémák alapján megítélni.


    A probléma felismerését és értékelését tovább bonyolítja, hogy az addikciók (azaz betegség) és a hétköznapi szokás közötti határ egyáltalán nem éles, és népcsoportonként is változó. Az ember egyébként is szokások erdejében éli életét, és ragaszkodik ahhoz, ami számára jó. Hozzászokik ételekhez, eszközökhöz, kényelemhez vagy éppen kényszerű kényelmetlenségekhez, és szokásai alapján választ, cselekszik. A szokások célszerű dolgok, de csak addig, amíg segítik a hétköznapokat, és nincsenek az egyén kárára. Ha már kialakult az addikció, az toleranciával (növekvő adag kell azonos hatáshoz), szenzitizációval (szer hatása intenzívebbé válik a rendszeres fogyasztás révén) és dependenciával (függőség, elvonási tünetek) jár. A szenvedélybetegséget a dependencia kialakulása jelzi.

    A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség, stb. Az anyag nélküli addikcióknál ugyanúgy ciklikus viselkedési sztereotípiákat figyelhetünk meg, mint a kémiai addikcióknál: Vágy >> Késztetés >> Növekvő feszültség >> Szenvedély megélése (pl. szerhasználat) >> Feszültség csökkenése. A késztetésnek a betegek csak nehezen tudnak ellenállni, és több hónapos vagy éves "józanság" után is visszaeshetnek. A szenvedélybetegségek ráadásul gyakran társulnak más függőségekkel (alkohol- és drogfüggőség), depresszióval, és nem ritka az öngyilkossági kísérlet társulása sem.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Koffein függőség

    Koffein függőségA koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol). Az, hogy pszichoaktív, azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoz. Egyik legfontosabb hatásaként stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely többek között a stresszre adott válaszreakciókért is felelős. Harag-és félelmérzetet, idegességet, magas pulzust-és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora illetve gyenge légzést, megváltozott fájdalomtűrőképességet és még tucatnyi változást okoz.

  • Szexfüggőség

    SzexfüggőségA szexfüggéség egy kötődési zavar, amit kényszeres szexuális gondolatok és viselkedések jellemeznek. A szexfüggőségnek különböző stádiumai, súlyossági fokozatai vannak, és viszonylagos, hogy mikortól kezdve nevezhetjük betegesen szexfüggőnek azt az egyént, aki nagyon kívánja és naponta többször gyakorolja. Tizen vagy 20 év körül férfiaknál nem ritkák az ilyen periódusok, de többnyire nem rögzülnek. Személyiségfejlődési zavarok esetén azonban a szexuális igények könnyen kényszeressé válnak, vagyis az egyén nem képes azokat korlátozni.

  • Kényszeres gyűjtögetés

    Kényszeres gyűjtögetésA kényszeres zavarokhoz hasonló a gyűjtögetés is, itt azonban az előzőekkel ellentétben neurobiológiai hatások is kimutathatóak. Azok az emberek, akik kényszeres gyűjtögetésben szenvednek, olyannyira ragaszkodnak dolgaikhoz, hogy nem dobnak ki szinte semmit, mert attól tartanak, hogy a jövőben még valaha szükségük lehet rájuk. Továbbá túlzottan felülbecsülik bizonyos tárgyak értékét, vagy megszállottan kötődnek azokhoz; a gyűjtögető emberek valójában a tökéletességre törekszenek.

  • Egészséges étel függőség

    Egészséges étel függőségAz anorexia és a bulémia után a 90-es évek végén újabb betegséget diagnosztizáltak, melynek pontos neve ortorexia nervosa. Egészséges étel függőséget jelent, és az anorexiával és bulémiával ellentétben ez kizárólag a magasan képzett, sikeres, jól kereső, fiatal nők kórképe. A tökéletesség, így a tökéletes egészség vágya is, társadalmi elvárás. Sokan vannak, akik diétába kezdenek, de ez csak meghatározott ideig ajánlott. A függő személy képtelen arra, hogy a szigorú szabályokat feloldja és visszatérjen normális étkezési szokásaihoz.

  • Plasztikázási függőség

    Plasztikázási függőségA köztudatban a szenvedélybetegség egyenlő az alkohol, cigaretta és esetleg a szerencsejáték függőséggel, pedig mostanra már jóval szélesebb a skála. Van már a szex- és szerelem függőség, romantika függőség, sorozat függőség, koffein vagy akár csokoládé függőség is. De létezik internet, vásárlás és testedzés függőség is. Bármilyen cselekvést túlzásba lehet vinni. Mint minden szenvedélybetegségnek, a mértéktelen plasztikáztatásnak is ismérve a kényszeres jelleg: a beteg hiába határozza el, hogy felhagy rossz szokásával, puszta akaratereje kevés ehhez.

  • Médiafüggőség

    MédiafüggőségEgyre többen válnak világszerte a rádiók, a televíziók és más médiák rabjává. A szakemberek az új jelenséget stílusosan médiafüggőségnek nevezték el. Gyakran tapasztalható, hogy az emberek valóságos televízió- vagy hírfüggők, szinte órákon át képesek bámulni a képernyőt és közben csak a legelemibb szükségleteiket végzik el. A felgyorsult világban sokan szinte minden aktuális információt tudni akarnak, ide-oda kapcsolgatnak a csatornák között, azonban ez komoly veszélyeket hordoz magában. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha a beteg is változtatni akar az állapotán.

  • A szenvedélybetegség formái

    A szenvedélybetegség formáiA szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak, vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van.

  • Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozás

    Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozásAz exorexiások vágynak az elismerésre, és azt hiszik hogy a mai világban csak a kisportolt testükkel érhetik ezt el, illetve a kóros egészségtudat és az egészségre törekvés oka a haláltól való félelem is lehet vagy ennek a kettőnek a kombinációja is akár. A kóros iszony a hízástól az anorexiára jellemző magatartást hozza magával. A betegek életüket a táplálék pontos kimérésének, adagolásának rendelik alá, az étkezések idejének, rendszerességének is pontosan meghatározott szerepet tulajdonítanak. Ezt a mindennapi rituálét az emberi kapcsolataik sem zavarhatják meg.

  • Társfüggőség

    TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

  • Tisztaság és rendmánia

    Tisztaság és rendmániaA tisztaságmánia a kényszerbetegségek közé sorolható, melynek lényege a visszatérő, szorongáskeltő, irreális kényszergondolatok, valamint a szorongás csökkentésére végzett ismétlődő rituálék. Az illető tisztában van tüneteinek kórosságával, de nem tud szabadulni tőlük. Kényszerbeteg az, aki naponta legalább egy órát foglalkozik a kényszergondolattal és-vagy cselekvéssel, megnehezítve így a saját és mások mindennapi életét. A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás és agresszió áll.

  • A dohányzás

    A dohányzásA dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség.

  • Alkoholizmus

    AlkoholizmusAz alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek az alkoholizmus súlyosságával arányosak. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiség kell ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik.

  • Túlevés

    Túlevés A túlevésben szenvedők többsége elhízott (több, mint 20%-kal egészséges testsúlya fölött), de a normális testsúlyúak is érintve lehetnek. A túlevés némileg (kb. egyharmaddal) gyakoribb nők körében. Azok az elhízott emberek, akik túlevésben szenvednek, gyakrabban híznak el már fiatal korban, mint azok, akik nem szenvednek ebben a rendellenességben. A testsúly ingadozása, azaz a fogyás, majd visszahízás epizódjai is gyakoribbak náluk. A túlevéses betegség okai egyelőre ismeretlenek. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.

  • Munkamánia

    MunkamániaA munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Következményei rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig teljesítenek, s csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld.

  • Stresszorexia

    StresszorexiaA stresszorexiában szenvedők napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége. A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek.

  • Mobiltelefon függőség

    Mobiltelefon függőségAz elmúlt évtizedben először megsokszorozódott, majd robbanásszerűen nőtt a mobilozók száma, a hordozható telefon használata pedig mostanra általánossá vált. Egy elveszett vagy ellopott mobiltelefon nagyon sok kellemetlen órát tud szerezni, számok és kapcsolatok veszhetnek el. Ez még persze nem jelent függőséget. Azonban a mobiltelefon számos felhasználónál „technológiai protézist”, önmaga egyfajta kiterjesztését, vagy valamilyen pszichés probléma ellensúlyozását jelenti. Ez esetben törekedni kell az okok feltárására.

  • Játékszenvedély

    JátékszenvedélyA játék az ember alapvető biológiai szükséglete, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik számtalan készség elsajátításában és az idegrendszer megfelelő érési folyamatában. A kóros játékszenvedély esetében azonban már nem az elsődleges biológiai szükségletek kielégítése jelenik meg. A kóros játékszenvedélyről nehéz azonban előfordulási arányokat megadni, mivel rendkívül heterogén betegségcsoportról van szó, amelyben megtalálható a lottótól kezdve a sportfogadásokon és kártyajátékokon át a kaszinóig számos forma, sőt tágabb értelemben véve ide sorolhatók a számítógépes és internetes játékoktól függők is.

  • Kényszeres hajtépés

    Kényszeres hajtépésA trichotillomania nem más, mint egy olyan kényszerbetegség, mely során a beteg leküzdhetetlen vágyat érez a hajtépésre. Ez a viselkedés látható, foltokban történő kopaszodáshoz vezet, leggyakrabban a homlok felett, halántéktájon, a szemöldök és a szempilla területén, ám a test bármely részén elfordulhat. A trichotillomania olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. Gyermekkorban egyforma arányban van jelen fiúknál és lányoknál, felnőttkorban sokkal inkább a nőket érinti.

  • Cukorfüggőség

    CukorfüggőségKutatások szerint a függőség oka a túl kevés, illetve a túl sok cukor fogyasztása - nem maga a cukor -, ami viselkedésbeli és agyi változásokhoz is vezethet. A cukor hatása az agyra hasonló egyes tiltott drogokéhoz. Hívhatod függőségnek, étkezési rendellenességnek, vagy egyszerűen csak rossz szokásnak, de jelei vannak az egészségtelen cukorfogyasztásnak. Ha lemondasz a szokásos fix sütidről, elvonási tüneteid, az alacsony vércukorszint miatt akár a következő tüneteid is lehetnek: szorongás, bizonytalanságérzet, idegeskedés, hideg veríték.

  • Szoláriumfüggőség

    SzoláriumfüggőségAz angol tanning szóból származó új betegség, a tanorexia igen komoly kockázatokkal járó \"hóbort\". Az égbe magasló bőrrák statisztikák és UV hatások által el nem rettentett szoláriumfüggők az év 365 napján a napbarnított bőrt próbálják fenntartani. A tanorexia az a jelenség, mikor valaki túl sok időt tölt a szoláriumban, mert úgy gondolja, sápadt bőrét ezzel varázsolhatja kívánatos színűvé. A jelenség tünetei közé tartozik a túlzásba vitt szoláriumozás, a versenyzés, hogy kinek a bőrszíne barnább. A tanorexiások szexisebbnek érzik magukat a ruháikban, ha barna a bőrük.