rss
  • Túlevés

  • Túlevés A túlevésben szenvedők többsége elhízott (több, mint 20%-kal egészséges testsúlya fölött), de a normális testsúlyúak is érintve lehetnek. A túlevés némileg (kb. egyharmaddal) gyakoribb nők körében. Azok az elhízott emberek, akik túlevésben szenvednek, gyakrabban híznak el már fiatal korban, mint azok, akik nem szenvednek ebben a rendellenességben. A testsúly ingadozása, azaz a fogyás, majd visszahízás epizódjai is gyakoribbak náluk. A túlevéses betegség okai egyelőre ismeretlenek. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.

    Az e rendellenességben szenvedők majdnem felének történetében találkozunk depressziós epizódokkal. Hogy a túlevéses betegség oka vagy következménye-e a depressziónak, egyelőre nem világos. Az is lehet, hogy nincsen összefüggés. Sokan számolnak be arról, hogy a düh, szomorúság, unalom, idegesség vagy más negatív érzés vált ki egy-egy túlevési rohamot. Az impulzív viselkedés és más pszichológiai problémák szintén gyakoribbak lehetnek a túlevéseseknél.

    A fogyókúra hatása a túlevéses betegségre szintén tisztázatlan. Bár az eredmények eltérőek, a kezdeti kutatások arra utalnak, hogy a túlevésesek kb. fele élt át "zabálós" epizódot, mielőtt fogyókúrázni kezdett. Ennek ellenére a szigorú fogyókúra némelyeknél súlyosbíthatja a túlevést.

    A kutatók azt is vizsgálják, hogyan hat az anyagcsere és az agy kémiája a betegségre. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.


    A túlevéses betegség fő komplikációi az elhízottságból adódó betegségek. Ezek közé tartozik a cukorbaj, a magas vérnyomás, a magas koleszterin-szint, az epehólyag bántalmak, szívbetegség és a rák bizonyos fajtái.

    A túlevéses betegségben szenvedőknek rendkívül sok szorongást okoz a betegségük. A többségük próbál egyedül úrrá lenni rajta, de ez nagyon hosszú ideig nem sikerült. Némelyek kimaradnak a munkahelyükről, az iskolából vagy társasági eseményekből, hogy falhassanak. A túlevésben szenvedő elhízott emberek rosszul érzik magukat a bőrükben, lefoglalja őket a megjelenésük, esetleg kerülik a társas összejöveteleket. A legtöbben szégyellik magukat és igyekeznek titkolni a problémájukat. Ezt gyakran oly ügyesen teszik, hogy közeli családtagjaik és barátaik sem tudnak a túlevésükről.

    A nem túlsúlyosoknak vagy csak kissé túlsúlyosoknak valószínűleg nem ajánlatos fogyókúrába kezdeni, mivel a szigorú diéta csak súlyosbíthatja a túlevést. Azonban sokan a túlevéses betegségben szenvedők közül komolyan túlsúlyosak,és ebből orvosi problémáik származhatnak. Az ő számukra a felesleget leadni és vissza nem szedni fontos célkitűzése a gyógykezelésnek.A legtöbb túlevéses beteg attól függetlenül, hogy fogyni akar vagy sem, sokat profitál az táplálkozási szokásait megcélzó terápiából.

    Számos vizsgálat jutott arra az eredményre, hogy a túlevésben szenvedők nehezebben viselik a fogyókúrás terápiát, mint mások, és nagyobb valószínűséggel híznak vissza. Ezért az e rendellenességben szenvedőknek a túlevésükre összpontosító pszichoterápiára van szükségük, mielőtt megpróbálnák leadni a súlytöbbletüket.


    Még a nem túlsúlyosak is gyakran kétségbe vannak esve túlevésük miatt, és jó hatással lehet rájuk a terápia.

    Számos módszer használatos a túlevéses rendellenesség kezelésére. A kognitív viselkedésterápia megtanítja a pácienst figyelemmel kísérni és megváltoztatni az evési szokásait, valamint változtatni a nehéz szituációkra adott reakcióin. Az interperszonális pszichoterápia abban segít, hogy megfigyeljék családi és baráti kapcsolataikat, és változtassanak a problematikus területeken. A gyógyszeres kezelés, például az antidepresszánsok szedése, szintén segíthet egyes esetekben. Az önsegélyező csoportok is segítséget jelenthetnek.

    A kutatók még mindig vizsgálják, hogy mely módszer vagy kombináció a leghatékonyabb a túlevéses rendellenesség szabályozására.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Anorexia

    AnorexiaA kórkép lényege a torzult testvázlat-érzés, kóros félelem az elhízástól, a legkisebb normálisnak ítélhető testsúly megtartásának elutasítása, és nőknél a menstruációs ciklusok hiánya. Az ebben a kórban szenvedők 95%-a nő. Rendszerint serdülőkorban, esetenként korábban, és ritkán felnőttkorban indul a betegség. Az anorexia elsősorban a közép- és felső társadalmi-gazdasági osztályokba tartozókat érinti. A nyugati társadalmakban számuk növekedni látszik. Az anorexia lehet enyhe és átmeneti, vagy súlyos és hosszan tartó.

  • A kényszerbetegségek fajtái

    A kényszerbetegségek fajtáiRöviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut.

  • Kényszeres gyűjtögetés

    Kényszeres gyűjtögetésA kényszeres zavarokhoz hasonló a gyűjtögetés is, itt azonban az előzőekkel ellentétben neurobiológiai hatások is kimutathatóak. Azok az emberek, akik kényszeres gyűjtögetésben szenvednek, olyannyira ragaszkodnak dolgaikhoz, hogy nem dobnak ki szinte semmit, mert attól tartanak, hogy a jövőben még valaha szükségük lehet rájuk. Továbbá túlzottan felülbecsülik bizonyos tárgyak értékét, vagy megszállottan kötődnek azokhoz; a gyűjtögető emberek valójában a tökéletességre törekszenek.

  • A szenvedélybetegség formái

    A szenvedélybetegség formáiA szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak, vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van.

  • Videojáték függőség

    Videojáték függőségA széleskörű elérhetőség végett azonban egyre nagyobb fenyegetettséggel kell számolniuk azoknak is, akik folyamatosan játszanak: telefonon, interneten, tableten stb. Egyes játékosok akár 90 órát is játszanak egyhuzamban, ami már kóros függőségnek mondható. A kutatók megjegyezték, hogy míg a hagyományos videojátékoknak vége van, az online szerepjátékoknak nincs. Ezek a játékok emiatt gyakorlatilag végtelenek, így nehéz abbahagyni őket. Így a videójátékok az alkoholhoz és a szerencsejátékhoz hasonló függőséget okozhatnak.

  • Stresszorexia

    StresszorexiaA stresszorexiában szenvedők napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége. A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek.

  • Kényszeres körömrágás

    Kényszeres körömrágásSok módszer létezik arra, hogy leszokjon a körömrágásról, de ezek csak akkor működnek, ha a körmök rágása csak rossz szokás. Ha ennél többről van szó, akkor nem elegendő az akaraterő. Egy olyan probléma, mely a kényszerbetegségek csoportjába tartozik, hasonlóan a hajtépkedéshez és a bőrcsipkedéshez. A kényszer lehet olyan erős, hogy a betegek semmi másra nem tudnak figyelni, csak a körömrágásra. Egyre jobban erősödik bennük a vágy, hogy harapdálhassák, tépdessék körmeiket. Minél tovább próbálnak ellenállni, annál feszültebbek lesznek.

  • Gyógyszerfüggőség

    GyógyszerfüggőségA gyógyszerek csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket, de függőséget is okozhatnak. A gyógyszerfüggők nagy része idős ember, az érintetteknek körülbelül a két-harmada nő. Ez több dologgal magyarázható: Egyrészt a nők gyakrabban vesznek be nyugtatót, másrészt a változókor és az azt követő életszakasz, amikor a gyerekek elhagyják a családi fészket, nagy megpróbáltatást jelent a nők számára. A klimax magával hoz olyan tipikus panaszokat, mint az idegesség, az alvászavarok és néha depresszív hangulatot is.

  • A szenvedélybetegség kialakulása

    A szenvedélybetegség kialakulásaA szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok hiányából, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást és feszültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy az addikcióra való hajlam bizonyos mértékben genetikailag is meghatározott.

  • Munkamánia

    MunkamániaA munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait; az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik. Következményei rendkívül súlyosak: túlzott italozás, stressz, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az érzelmi elsivárosodás és teljes összeroppanás lehet az út végén. A munkamániában szenvedők közül legtöbben a kimerülés, az összeesés határáig teljesítenek, s csak akkor állnak le, ha a testük már vészjelzéseket küld.

  • Plasztikázási függőség

    Plasztikázási függőségA köztudatban a szenvedélybetegség egyenlő az alkohol, cigaretta és esetleg a szerencsejáték függőséggel, pedig mostanra már jóval szélesebb a skála. Van már a szex- és szerelem függőség, romantika függőség, sorozat függőség, koffein vagy akár csokoládé függőség is. De létezik internet, vásárlás és testedzés függőség is. Bármilyen cselekvést túlzásba lehet vinni. Mint minden szenvedélybetegségnek, a mértéktelen plasztikáztatásnak is ismérve a kényszeres jelleg: a beteg hiába határozza el, hogy felhagy rossz szokásával, puszta akaratereje kevés ehhez.

  • TV függőség

    TV függőségNem sokan vannak manapság, akik televízió nélkül el tudják képzelni az életüket. A legtöbb lakásban egész nap megy, hol háttérzajnak, hol csak mert „unatkozunk”, máshol azért mert már elaludni sem tudnak nélküle. Ha egy függő valamilyen okból kifolyólag hosszabb ideig nem tud képernyő elé ülni, elvonási tüneteket produkál. A televíziózás valóban nem egészséges, egyrészt növeli a diabétesz kialakulásának gyakoriságát, hiszen a kanapén fekvés nem kifejezetten aktív tevékenység és még általában nassolunk is mellette.

  • Médiafüggőség

    MédiafüggőségEgyre többen válnak világszerte a rádiók, a televíziók és más médiák rabjává. A szakemberek az új jelenséget stílusosan médiafüggőségnek nevezték el. Gyakran tapasztalható, hogy az emberek valóságos televízió- vagy hírfüggők, szinte órákon át képesek bámulni a képernyőt és közben csak a legelemibb szükségleteiket végzik el. A felgyorsult világban sokan szinte minden aktuális információt tudni akarnak, ide-oda kapcsolgatnak a csatornák között, azonban ez komoly veszélyeket hordoz magában. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha a beteg is változtatni akar az állapotán.

  • Szoláriumfüggőség

    SzoláriumfüggőségAz angol tanning szóból származó új betegség, a tanorexia igen komoly kockázatokkal járó \"hóbort\". Az égbe magasló bőrrák statisztikák és UV hatások által el nem rettentett szoláriumfüggők az év 365 napján a napbarnított bőrt próbálják fenntartani. A tanorexia az a jelenség, mikor valaki túl sok időt tölt a szoláriumban, mert úgy gondolja, sápadt bőrét ezzel varázsolhatja kívánatos színűvé. A jelenség tünetei közé tartozik a túlzásba vitt szoláriumozás, a versenyzés, hogy kinek a bőrszíne barnább. A tanorexiások szexisebbnek érzik magukat a ruháikban, ha barna a bőrük.

  • Koffein függőség

    Koffein függőségA koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol). Az, hogy pszichoaktív, azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoz. Egyik legfontosabb hatásaként stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely többek között a stresszre adott válaszreakciókért is felelős. Harag-és félelmérzetet, idegességet, magas pulzust-és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora illetve gyenge légzést, megváltozott fájdalomtűrőképességet és még tucatnyi változást okoz.

  • A szenvedélybetegség kezelése

    A szenvedélybetegség kezeléseAmit a legjobb szakember sem pótolhat, az a beteg motivációja és együttműködése a terápia során, mert a folyamat gyakran hosszú, nem elég egy hetet eltölteni valamilyen kórházi osztályon. A szenvedélybetegségek gyógyulásának lényege ugyanis nem (csak) egy jól eltalált gyógyszeres kombináció beállítása, hanem sokkal inkább életmódváltozást igényel, az pedig nem megy egyik napról a másikra. A szakember segítségét az eltört lábú ember által használt mankóhoz hasonlíthatjuk.

  • A modern kor betegsége: internetfüggőség

    A modern kor betegsége: internetfüggőségA netfüggőség nehezen meghatározható jelenség, hiszen az internethasználat annyira beivódott a hétköznapjainkba, hogy nehéz felállítani a józan határait. Az internetfüggőség veszélye éppen abban rejlik, hogy tárgya egy társadalmilag elfogadott eszköz, amit mindannyian használunk, így nem, vagy csak jóval nehezebben tűnik fel, ha környezetünkben valaki ezektől függővé válik. Emiatt az irányukban megnyilvánuló társadalmi tolerancia nagyobb. Legtöbbször sem a beteg, sem a környezet nem tekinti az ilyen viselkedésformát problémásnak.

  • Alkoholizmus

    AlkoholizmusAz alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek az alkoholizmus súlyosságával arányosak. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiség kell ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik.

  • Egészséges étel függőség

    Egészséges étel függőségAz anorexia és a bulémia után a 90-es évek végén újabb betegséget diagnosztizáltak, melynek pontos neve ortorexia nervosa. Egészséges étel függőséget jelent, és az anorexiával és bulémiával ellentétben ez kizárólag a magasan képzett, sikeres, jól kereső, fiatal nők kórképe. A tökéletesség, így a tökéletes egészség vágya is, társadalmi elvárás. Sokan vannak, akik diétába kezdenek, de ez csak meghatározott ideig ajánlott. A függő személy képtelen arra, hogy a szigorú szabályokat feloldja és visszatérjen normális étkezési szokásaihoz.

  • Mobiltelefon függőség

    Mobiltelefon függőségAz elmúlt évtizedben először megsokszorozódott, majd robbanásszerűen nőtt a mobilozók száma, a hordozható telefon használata pedig mostanra általánossá vált. Egy elveszett vagy ellopott mobiltelefon nagyon sok kellemetlen órát tud szerezni, számok és kapcsolatok veszhetnek el. Ez még persze nem jelent függőséget. Azonban a mobiltelefon számos felhasználónál „technológiai protézist”, önmaga egyfajta kiterjesztését, vagy valamilyen pszichés probléma ellensúlyozását jelenti. Ez esetben törekedni kell az okok feltárására.