rss
  • Egészséges étel függőség

  • Egészséges étel függőségAz anorexia és a bulémia után a 90-es évek végén újabb betegséget diagnosztizáltak, melynek pontos neve ortorexia nervosa. Egészséges étel függőséget jelent, és az anorexiával és bulémiával ellentétben ez kizárólag a magasan képzett, sikeres, jól kereső, fiatal nők kórképe. A tökéletesség, így a tökéletes egészség vágya is, társadalmi elvárás. Sokan vannak, akik diétába kezdenek, de ez csak meghatározott ideig ajánlott. A függő személy képtelen arra, hogy a szigorú szabályokat feloldja és visszatérjen normális étkezési szokásaihoz.

    Élete és mindennapjai az étkezés köré szerveződik, mindennél fontosabbá válik az ételek minősége és megfelelő elkészítése. Annak ellenére, hogy ezen ételek élvezeti értéke alacsony, az evés és a vele való foglalkozás örömet okoz.


    Az ortorexia nervosa tíz jele:

    1. Naponta több mint három órát tölt az egészséges ételek témájába tartozó gondolatokkal.
    2. Több mint 24 órával korábban megtervezi a napi menüjét.
    3. Nagyobb örömöt talál az étkezés „morális” vonatkozásában, mint magában az étkezésben, ízekben.
    4. Az elfogyasztott ételek „minőségének” növelésével csökken élete minősége.
    5. Fokozódó merevséggel és önkritikával viszonyul az étkezéshez.
    6. Önbecsülését az egészséges táplálkozásra alapozza, és nincs jó véleménye azokról, aki nem ugyanezt teszik.
    7. A „helyes” ételek fogyasztása azzal jár, hogy elkerül minden olyan ételt, amely korábban a kedvencei közé tartozott.
    8. A fogyasztható ételek körének leszűkítése miatt úgy gondolja, hogy „helyesen” csak otthon tud táplálkozni, ezért egyre kevesebb időt tölt a családdal és a barátokkal.
    9. Bűntudata van, vagy undorodik magától, ha „rossz” ételeket eszik.
    10. A „helyes” étkezés az önkontroll érzetét adja.

    A betegség kialakulásában az is közrejátszik, hogy a nők feladata már nemcsak a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése, mert emellett sokszor napi 8-12 órát is dolgoznak - gyakran családfenntartóként. A „családi tűzhely melege” már lassan a múlté. A munka mellett kevés idő jut a napi főzésre, étrendünk részévé váltak a félkész ételek, amelyeket csak melegíteni kell, de tele vannak mesterséges adalékanyagokkal. A fáradtság, a stressz levezetésére az aktív illetve a passzív pihenést felváltotta a kávé, a cigaretta, az energia italok, és a nők körében is megemelkedett az alkoholfogyasztók száma.

    Majd mikor rádöbbenünk hibás életvitelünk súlyosságára és diétába, fogyókúrába, egészséges táplálkozásba kezdünk, hamar átfordulhat az egészséges étel függőségbe hozzáállásunk. Az ortorexia gyógyításának, illetve elkerülésének alapfeltétele, hogy találjuk meg az étrendünk kialakításánál az egészséges egyensúlyt, tanuljuk meg ismereteinket fejleszteni, hogy a média által gerjesztett, gyakran túlzott információkat szelektálni tudjuk, tanuljuk meg leküzdeni a stresszt.


    A szindrómát nem könnyű diagnosztizálni, mivel nagyon nehéz megmondani, hogy hol a határ az egészséges táplálkozásra való normális törekvés és az ortorexia között. Az érintetteknek nincs betegségtudatuk, sőt úgy gondolják, hogy mindent megtesznek az egészségük érdekében.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kényszeres hajtépés

    Kényszeres hajtépésA trichotillomania nem más, mint egy olyan kényszerbetegség, mely során a beteg leküzdhetetlen vágyat érez a hajtépésre. Ez a viselkedés látható, foltokban történő kopaszodáshoz vezet, leggyakrabban a homlok felett, halántéktájon, a szemöldök és a szempilla területén, ám a test bármely részén elfordulhat. A trichotillomania olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. Gyermekkorban egyforma arányban van jelen fiúknál és lányoknál, felnőttkorban sokkal inkább a nőket érinti.

  • Bulimia

    BulimiaA kórkép lényege, hogy a beteg ismételten nagy mennyiségű táplálékot fogyaszt, amit purgálással (önhánytatás, vagy hashajtók és vizelethajtók vagy mindkettő alkalmazásával), szigorú diétával, vagy fizikai túlterheléssel próbál ellensúlyozni. Az anorexiához hasonlóan a bulimiában szenvedők legtöbbje is nő, aki sokat foglalkozik alakjával és testsúlyával, és a közép- vagy felső társadalmi-gazdasági osztályhoz tartozik. Jóllehet a bulimiát mint járványt írják le, a legveszélyeztetettebbnek tartott egyetemista-főiskolás nőknek csak mintegy 2%-a igazi bulimiás.

  • Mobiltelefon függőség

    Mobiltelefon függőségAz elmúlt évtizedben először megsokszorozódott, majd robbanásszerűen nőtt a mobilozók száma, a hordozható telefon használata pedig mostanra általánossá vált. Egy elveszett vagy ellopott mobiltelefon nagyon sok kellemetlen órát tud szerezni, számok és kapcsolatok veszhetnek el. Ez még persze nem jelent függőséget. Azonban a mobiltelefon számos felhasználónál „technológiai protézist”, önmaga egyfajta kiterjesztését, vagy valamilyen pszichés probléma ellensúlyozását jelenti. Ez esetben törekedni kell az okok feltárására.

  • Médiafüggőség

    MédiafüggőségEgyre többen válnak világszerte a rádiók, a televíziók és más médiák rabjává. A szakemberek az új jelenséget stílusosan médiafüggőségnek nevezték el. Gyakran tapasztalható, hogy az emberek valóságos televízió- vagy hírfüggők, szinte órákon át képesek bámulni a képernyőt és közben csak a legelemibb szükségleteiket végzik el. A felgyorsult világban sokan szinte minden aktuális információt tudni akarnak, ide-oda kapcsolgatnak a csatornák között, azonban ez komoly veszélyeket hordoz magában. A kezelés csak akkor lehet sikeres, ha a beteg is változtatni akar az állapotán.

  • Koffein függőség

    Koffein függőségA koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol). Az, hogy pszichoaktív, azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoz. Egyik legfontosabb hatásaként stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely többek között a stresszre adott válaszreakciókért is felelős. Harag-és félelmérzetet, idegességet, magas pulzust-és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora illetve gyenge légzést, megváltozott fájdalomtűrőképességet és még tucatnyi változást okoz.

  • Stresszorexia

    StresszorexiaA stresszorexiában szenvedők napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége. A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek.

  • Videojáték függőség

    Videojáték függőségA széleskörű elérhetőség végett azonban egyre nagyobb fenyegetettséggel kell számolniuk azoknak is, akik folyamatosan játszanak: telefonon, interneten, tableten stb. Egyes játékosok akár 90 órát is játszanak egyhuzamban, ami már kóros függőségnek mondható. A kutatók megjegyezték, hogy míg a hagyományos videojátékoknak vége van, az online szerepjátékoknak nincs. Ezek a játékok emiatt gyakorlatilag végtelenek, így nehéz abbahagyni őket. Így a videójátékok az alkoholhoz és a szerencsejátékhoz hasonló függőséget okozhatnak.

  • Gyógyszerfüggőség

    GyógyszerfüggőségA gyógyszerek csillapítják a fájdalmat, gyógyítják a betegségeket, de függőséget is okozhatnak. A gyógyszerfüggők nagy része idős ember, az érintetteknek körülbelül a két-harmada nő. Ez több dologgal magyarázható: Egyrészt a nők gyakrabban vesznek be nyugtatót, másrészt a változókor és az azt követő életszakasz, amikor a gyerekek elhagyják a családi fészket, nagy megpróbáltatást jelent a nők számára. A klimax magával hoz olyan tipikus panaszokat, mint az idegesség, az alvászavarok és néha depresszív hangulatot is.

  • Társfüggőség

    TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

  • Cukorfüggőség

    CukorfüggőségKutatások szerint a függőség oka a túl kevés, illetve a túl sok cukor fogyasztása - nem maga a cukor -, ami viselkedésbeli és agyi változásokhoz is vezethet. A cukor hatása az agyra hasonló egyes tiltott drogokéhoz. Hívhatod függőségnek, étkezési rendellenességnek, vagy egyszerűen csak rossz szokásnak, de jelei vannak az egészségtelen cukorfogyasztásnak. Ha lemondasz a szokásos fix sütidről, elvonási tüneteid, az alacsony vércukorszint miatt akár a következő tüneteid is lehetnek: szorongás, bizonytalanságérzet, idegeskedés, hideg veríték.

  • A dohányzás

    A dohányzásA dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség.

  • A modern kor betegsége: internetfüggőség

    A modern kor betegsége: internetfüggőségA netfüggőség nehezen meghatározható jelenség, hiszen az internethasználat annyira beivódott a hétköznapjainkba, hogy nehéz felállítani a józan határait. Az internetfüggőség veszélye éppen abban rejlik, hogy tárgya egy társadalmilag elfogadott eszköz, amit mindannyian használunk, így nem, vagy csak jóval nehezebben tűnik fel, ha környezetünkben valaki ezektől függővé válik. Emiatt az irányukban megnyilvánuló társadalmi tolerancia nagyobb. Legtöbbször sem a beteg, sem a környezet nem tekinti az ilyen viselkedésformát problémásnak.

  • Adrenalin függőség

    Adrenalin függőségA függőségek, legyen az bármilyen típusú, mindenféleképpen valamilyen szélsőséges igényre, megnyilvánulásra utal, emiatt betegségként tartjuk számon. Az adrenalinfüggés egy cseppet sem új keletű jelenség, hiszen a történelem során számos olyan személyre rámutathatnánk, akik az akkori feljegyzések, krónikák alapján, a mai ismereteink fényében adrenalinfüggők voltak. Az adrenalinfüggők is betegek, még akkor is, ha közülük sokan nagy népszerűségnek örvendenek, társadalmunk vagy a saját közösségük elismert tagjai.

  • Tisztaság és rendmánia

    Tisztaság és rendmániaA tisztaságmánia a kényszerbetegségek közé sorolható, melynek lényege a visszatérő, szorongáskeltő, irreális kényszergondolatok, valamint a szorongás csökkentésére végzett ismétlődő rituálék. Az illető tisztában van tüneteinek kórosságával, de nem tud szabadulni tőlük. Kényszerbeteg az, aki naponta legalább egy órát foglalkozik a kényszergondolattal és-vagy cselekvéssel, megnehezítve így a saját és mások mindennapi életét. A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás és agresszió áll.

  • Szexfüggőség

    SzexfüggőségA szexfüggéség egy kötődési zavar, amit kényszeres szexuális gondolatok és viselkedések jellemeznek. A szexfüggőségnek különböző stádiumai, súlyossági fokozatai vannak, és viszonylagos, hogy mikortól kezdve nevezhetjük betegesen szexfüggőnek azt az egyént, aki nagyon kívánja és naponta többször gyakorolja. Tizen vagy 20 év körül férfiaknál nem ritkák az ilyen periódusok, de többnyire nem rögzülnek. Személyiségfejlődési zavarok esetén azonban a szexuális igények könnyen kényszeressé válnak, vagyis az egyén nem képes azokat korlátozni.

  • Túlevés

    Túlevés A túlevésben szenvedők többsége elhízott (több, mint 20%-kal egészséges testsúlya fölött), de a normális testsúlyúak is érintve lehetnek. A túlevés némileg (kb. egyharmaddal) gyakoribb nők körében. Azok az elhízott emberek, akik túlevésben szenvednek, gyakrabban híznak el már fiatal korban, mint azok, akik nem szenvednek ebben a rendellenességben. A testsúly ingadozása, azaz a fogyás, majd visszahízás epizódjai is gyakoribbak náluk. A túlevéses betegség okai egyelőre ismeretlenek. Ezek a kutatási területek egyelőre kezdeti stádiumban vannak.

  • Anorexia

    AnorexiaA kórkép lényege a torzult testvázlat-érzés, kóros félelem az elhízástól, a legkisebb normálisnak ítélhető testsúly megtartásának elutasítása, és nőknél a menstruációs ciklusok hiánya. Az ebben a kórban szenvedők 95%-a nő. Rendszerint serdülőkorban, esetenként korábban, és ritkán felnőttkorban indul a betegség. Az anorexia elsősorban a közép- és felső társadalmi-gazdasági osztályokba tartozókat érinti. A nyugati társadalmakban számuk növekedni látszik. Az anorexia lehet enyhe és átmeneti, vagy súlyos és hosszan tartó.

  • Alkoholizmus

    AlkoholizmusAz alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek az alkoholizmus súlyosságával arányosak. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiség kell ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik.

  • Kényszervásárlás

    KényszervásárlásBármely korosztályból és társadalmi rétegből kikerülhetnek. Kutatás szerint változatos személyiségzavarokkal küszködnek: önértékelésüket akarják javítani, vélt belső hiányosságaikat próbálják kompenzálni, másokat a puszta anyagiasságuk vezérel. A vásárlási szokások az egyszerű örömszerző tevékenységtől a súlyos függőségig széles skálán mozognak. Az egyre növekvő tendenciát mutató túlköltekezés egy krónikus állapot, amikor is a szükségletünknél és a rendelkezésre álló forrásainknál jelentősen többet költünk.

  • A kényszerbetegségek fajtái

    A kényszerbetegségek fajtáiRöviden talán úgy írható körül, hogy a kényszeres embernek folyton olyan dolgok jutnak az eszébe, amire nem akar gondolni, vagy olyan cselekedeteket ismételget, amelyeket nem akar megtenni. Az érzés rendkívül kellemetlen, szinte kényszeríti az embert egy olyan dolog megtételére, amelyet nem akar megtenni. Alapvetően két fő formája van, az egyik a gondolati kényszer, a másik a cselekedeti kényszer. A mindennapi életben (nem kóros) gondolati kényszer például, ha egy dallam, amelyet hallottunk a rádióban, beleül a fülünkbe, és mindig eszünkbe jut.