2021.12.02. - Melinda, Vivien

Társfüggőség

Társfüggőség
TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.
bohócdoktor vizit szja 1%
A társfüggőség (kodependencia) jellemzői:

A legfőbb tünetek összefoglalása:

1. Gondoskodás:

A társfüggő, kodependens személy meg van győződve arról, hogy felelős a társa és a gyerekei érzelmeiért, gondolataiért, cselekedeteiért, választásaiért, jólétéért vagy végzetéért. Feszültséget, sajnálatot vagy bűntudatot érez, ha a másiknak problémája van. Azt hiszi, hogy a párkapcsolat olyan egybeolvadás, amelyben át kell vennie a másik ember döntéseinek a terheit, azt hiszi, hogy kötelessége segíteni, megoldani a problémákat és tanácsokat adni.

2. Alacsony önértékelés

Gyakorta hibáztatja, ostorozza önmagát, de felháborodik, és rosszul viseli, ha mások bírálják. Elhárítja a dicséretet és méltánylást (de ez csak egy álarc, valójában nagyon is vágyik rá), de letörtté válik, és rossznak, haszontalannak érzi magát, ha nem dicsérik. Bűntudatot érez, amikor pénzt költ önmagára. Retteg attól, hogy hibázni fog, mindent tökéletesen szeretne elvégezni. Gondolkodását és kommunikációját a „kellene” és „muszáj” sémák uralják.

3. Represszió

(Jelentése: elnyomás, elfojtás, megtorlás) A legjobban attól fél, hogy megtudja, milyen is ő valójában. Ennek oka, hogy gyakran hibáztatták gyerekkorában, esetleg felnőtt korában is, és a „rossz vagyok” félelme és a gyakran érzett bűntudat kiszorítja a tudatból a másféle, pozitív Énképet adó érzéseket. A pozitív érzéseit elnyomja, mert fél egy bárhonnan érkező megtorlástól.

4. Kényszeresség

Nagyfokú aggódást érez mások problémái miatt. A legapróbb dolgok is sokáig izgatják. Állandóan másokat ellenőriz. Érzelmi kielégülést okoz neki, amikor másokat rajtakap azon, hogy valamilyen hibát követnek el. Kényszeresen (ő így nevezi: nagyon szorgalmasan) dolgozik, nagyon spórol, vagy nagyon költekezik, az arany középutat nehezen találja.


5. Kontrollálás

Nem engedi, hogy a dolgok a maguk természetes útján történjenek meg körülötte. Úgy hiszi, ő tudja jobban, hogyan kellene másoknak viselkednie. A legkülönbözőbb eszközöket, pl. bűntudatkeltés, kényszerítés, fenyegetés, tanácsadás, dominancia, manipulálás használja fel a kontroll megszerzésének érdekében. Pontosan el tudja mondani, hogyan kell viselkednie a férjnek, a gyereknek, a nagyszülőnek, a munkatársnak, de nem képes arra, hogy a másfajta viselkedést tolerálja. (Hiszen alacsony a tolerancia küszöbe.) Miközben mindenkit kontrollál, úgy érzi, hogy őt kontrollálják az emberek és a körülmények.

6. Tagadás

Nem veszi észre a problémákat, vagy úgy tesz, mintha azok nem léteznének. Jellemző, hogy sokkal jobb színben tünteti fel a helyzetet, mint az amilyen valójában. Minden reális terv nélkül, olyan általánosságokkal vigasztalja magát, hogy lesz ez még jobb is, sokkal rosszabbul is élnek emberek, tulajdonképpen minden rendben van, csak ezt a kis semmiséget kell még megoldani. Becsukja a szemét, hogy ne kelljen látnia, észlelnie mások igényeit, mert érzi, hogy azokat képtelen lenne kielégíteni. Úgy gondolja, hogy ha nem beszélnek a gondokról, akkor azok nem is léteznek.

7. Dependencia

Nagyon fél az elutasítástól, elhagyástól és egyedül maradástól, ezért a legnagyobb visszaéléseket is eltűri azoktól, akikhez ragaszkodik. Nem képes az igazi önszeretetre, önelfogadásra, s úgy érzi senki sem szereti őt önmagáért. Nem hiszi el, hogy képes lenne egyedül is megállni a helyét, ezért mindaddig tűri a megalázó helyzeteket is, ameddig őt el nem hagyják. Minden módon kapaszkodik abba, akitől függ.


8. Kommunikációs zavar

Nem mondja ki azt, amit gondol. S nem azt gondolja, amit mond. Gyakran hazudik, de ezeket, mint kegyes hazugságokat, nem tartja elítélendőnek. Nehezére esik a tárgyra térni, s nem biztos benne, hogy mi az, amiről voltaképpen beszélni szeretne. Gyakran mondat közben érzi, hogy „veszélyes témába” kezdett bele, s ilyenkor a lehető leggyorsabban kihátrál a témából. Nem képes nemet mondani. Csak mások meghallgatása után képes véleményt nyilvánítani. Beszédstílusa lehet cinikus, öngúnyoló vagy ellenséges.

9. A határok gyengesége

Gyakran hangoztatja, hogy a párja (gyereke, szülei) bizonyos megnyilvánulásait már képtelen elviselni. Mégis addig tűr, ameddig csak bír, és közben hagyja, hogy mások megsértsék. Végül egy ponton kitör, és teljesen intoleránssá válik.

10. Bizalomhiány

Nem bízik önmagában, a döntéseiben, az érzéseiben, a barátaiban és más emberekben sem, ha azok olyan dolgokkal szembesítik, amivel nem akar szembesülni. Azokban akar bízni, akik méltatlanok a bizalmára.

11. Harag

Gyakran érez ijedtséget, haragot, sértettséget, de fél a saját haragjától. Fél mások haragjától is. Azt hiszi, el fogják hagyni, ha kimutatja a haragját. Elfojtja haragérzéseit.

12. Szexuális problémák

Az ágyban is a gondviselő szerepét játssza. A haragját, sértettségét, szexualitásban próbálja feloldani. Fél a kontrollvesztéstől, és emocionálisan igyekszik távol maradni - így gyakran a szexet sem tudja igazán élvezni. Nehezére esik megmondani azt, neki mi esne jól a szexben, igen gyakori, hogy kényszeríti magát a házaséletre, szükséges rossznak tartja azt, és amint lehet, betegségre vagy a változó korra való hivatkozással elzárkózik a szexuális együttlétektől.

13. Lojalitás problémák

Diszfunkcionális családból származik, amelyhez ambivalens viszony fűzi. Egyszerre szeretne a származási családjával jó viszonyban lenni, és leválni tőlük, elfogadni, amit csak adni tudnak a szülők, testvérek, de egyben agressziót él meg attól, hogy „beleszólnak” az életébe.

14. Progresszivitás

Egy idő után elfásul, depressziós lesz, s elszigetelődést, izolációt él meg a családjában. A ki nem élt indulatok önagresszióba fordulhatnak. Gyakori, hogy depressziós lesz, elhanyagolja a napi teendőit és a hozzátartozóit, reménytelennek tartja a helyzetét. Öngyilkosságról fantáziál (szerencsére többnyire megmarad a fantáziálás szintjén), vagy erőszakossá válik. Elhízik, alkoholista vagy gyógyszerhasználó lesz, újabban jellemző, hogy számítógép függővé válik.