rss
  • Társfüggőség

  • TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

    A társfüggőség (kodependencia) jellemzői:

    A legfőbb tünetek összefoglalása:

    1. Gondoskodás:

    A társfüggő, kodependens személy meg van győződve arról, hogy felelős a társa és a gyerekei érzelmeiért, gondolataiért, cselekedeteiért, választásaiért, jólétéért vagy végzetéért. Feszültséget, sajnálatot vagy bűntudatot érez, ha a másiknak problémája van. Azt hiszi, hogy a párkapcsolat olyan egybeolvadás, amelyben át kell vennie a másik ember döntéseinek a terheit, azt hiszi, hogy kötelessége segíteni, megoldani a problémákat és tanácsokat adni.

    2. Alacsony önértékelés

    Gyakorta hibáztatja, ostorozza önmagát, de felháborodik, és rosszul viseli, ha mások bírálják. Elhárítja a dicséretet és méltánylást (de ez csak egy álarc, valójában nagyon is vágyik rá), de letörtté válik, és rossznak, haszontalannak érzi magát, ha nem dicsérik. Bűntudatot érez, amikor pénzt költ önmagára. Retteg attól, hogy hibázni fog, mindent tökéletesen szeretne elvégezni. Gondolkodását és kommunikációját a „kellene” és „muszáj” sémák uralják.

    3. Represszió

    (Jelentése: elnyomás, elfojtás, megtorlás) A legjobban attól fél, hogy megtudja, milyen is ő valójában. Ennek oka, hogy gyakran hibáztatták gyerekkorában, esetleg felnőtt korában is, és a „rossz vagyok” félelme és a gyakran érzett bűntudat kiszorítja a tudatból a másféle, pozitív Énképet adó érzéseket. A pozitív érzéseit elnyomja, mert fél egy bárhonnan érkező megtorlástól.

    4. Kényszeresség

    Nagyfokú aggódást érez mások problémái miatt. A legapróbb dolgok is sokáig izgatják. Állandóan másokat ellenőriz. Érzelmi kielégülést okoz neki, amikor másokat rajtakap azon, hogy valamilyen hibát követnek el. Kényszeresen (ő így nevezi: nagyon szorgalmasan) dolgozik, nagyon spórol, vagy nagyon költekezik, az arany középutat nehezen találja.


    5. Kontrollálás

    Nem engedi, hogy a dolgok a maguk természetes útján történjenek meg körülötte. Úgy hiszi, ő tudja jobban, hogyan kellene másoknak viselkednie. A legkülönbözőbb eszközöket, pl. bűntudatkeltés, kényszerítés, fenyegetés, tanácsadás, dominancia, manipulálás használja fel a kontroll megszerzésének érdekében. Pontosan el tudja mondani, hogyan kell viselkednie a férjnek, a gyereknek, a nagyszülőnek, a munkatársnak, de nem képes arra, hogy a másfajta viselkedést tolerálja. (Hiszen alacsony a tolerancia küszöbe.) Miközben mindenkit kontrollál, úgy érzi, hogy őt kontrollálják az emberek és a körülmények.

    6. Tagadás

    Nem veszi észre a problémákat, vagy úgy tesz, mintha azok nem léteznének. Jellemző, hogy sokkal jobb színben tünteti fel a helyzetet, mint az amilyen valójában. Minden reális terv nélkül, olyan általánosságokkal vigasztalja magát, hogy lesz ez még jobb is, sokkal rosszabbul is élnek emberek, tulajdonképpen minden rendben van, csak ezt a kis semmiséget kell még megoldani. Becsukja a szemét, hogy ne kelljen látnia, észlelnie mások igényeit, mert érzi, hogy azokat képtelen lenne kielégíteni. Úgy gondolja, hogy ha nem beszélnek a gondokról, akkor azok nem is léteznek.

    7. Dependencia

    Nagyon fél az elutasítástól, elhagyástól és egyedül maradástól, ezért a legnagyobb visszaéléseket is eltűri azoktól, akikhez ragaszkodik. Nem képes az igazi önszeretetre, önelfogadásra, s úgy érzi senki sem szereti őt önmagáért. Nem hiszi el, hogy képes lenne egyedül is megállni a helyét, ezért mindaddig tűri a megalázó helyzeteket is, ameddig őt el nem hagyják. Minden módon kapaszkodik abba, akitől függ.


    8. Kommunikációs zavar

    Nem mondja ki azt, amit gondol. S nem azt gondolja, amit mond. Gyakran hazudik, de ezeket, mint kegyes hazugságokat, nem tartja elítélendőnek. Nehezére esik a tárgyra térni, s nem biztos benne, hogy mi az, amiről voltaképpen beszélni szeretne. Gyakran mondat közben érzi, hogy „veszélyes témába” kezdett bele, s ilyenkor a lehető leggyorsabban kihátrál a témából. Nem képes nemet mondani. Csak mások meghallgatása után képes véleményt nyilvánítani. Beszédstílusa lehet cinikus, öngúnyoló vagy ellenséges.

    9. A határok gyengesége

    Gyakran hangoztatja, hogy a párja (gyereke, szülei) bizonyos megnyilvánulásait már képtelen elviselni. Mégis addig tűr, ameddig csak bír, és közben hagyja, hogy mások megsértsék. Végül egy ponton kitör, és teljesen intoleránssá válik.

    10. Bizalomhiány

    Nem bízik önmagában, a döntéseiben, az érzéseiben, a barátaiban és más emberekben sem, ha azok olyan dolgokkal szembesítik, amivel nem akar szembesülni. Azokban akar bízni, akik méltatlanok a bizalmára.

    11. Harag

    Gyakran érez ijedtséget, haragot, sértettséget, de fél a saját haragjától. Fél mások haragjától is. Azt hiszi, el fogják hagyni, ha kimutatja a haragját. Elfojtja haragérzéseit.

    12. Szexuális problémák

    Az ágyban is a gondviselő szerepét játssza. A haragját, sértettségét, szexualitásban próbálja feloldani. Fél a kontrollvesztéstől, és emocionálisan igyekszik távol maradni - így gyakran a szexet sem tudja igazán élvezni. Nehezére esik megmondani azt, neki mi esne jól a szexben, igen gyakori, hogy kényszeríti magát a házaséletre, szükséges rossznak tartja azt, és amint lehet, betegségre vagy a változó korra való hivatkozással elzárkózik a szexuális együttlétektől.

    13. Lojalitás problémák

    Diszfunkcionális családból származik, amelyhez ambivalens viszony fűzi. Egyszerre szeretne a származási családjával jó viszonyban lenni, és leválni tőlük, elfogadni, amit csak adni tudnak a szülők, testvérek, de egyben agressziót él meg attól, hogy „beleszólnak” az életébe.

    14. Progresszivitás

    Egy idő után elfásul, depressziós lesz, s elszigetelődést, izolációt él meg a családjában. A ki nem élt indulatok önagresszióba fordulhatnak. Gyakori, hogy depressziós lesz, elhanyagolja a napi teendőit és a hozzátartozóit, reménytelennek tartja a helyzetét. Öngyilkosságról fantáziál (szerencsére többnyire megmarad a fantáziálás szintjén), vagy erőszakossá válik. Elhízik, alkoholista vagy gyógyszerhasználó lesz, újabban jellemző, hogy számítógép függővé válik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Társfüggőség

    TársfüggőségA társfüggő ember többnyire diszfunkcionális családból származik. Ha a szülő uralkodott a gyermeke felett (ezt szelíden úgy nevezzük: szigorúan nevelte), akkor valószínűsíthető, hogy a gyermekből nem lesz önálló személyiség, és felnőtt korában is szüksége lesz a függőségi viszonyra. Függeni fog a társától, de függeni fog más emberektől is, ő lesz az, akit a szülőknek is életük végéig segíteni kell, mert ha nincs jelen a társa, akire tapadhatna, akkor szüksége van valaki másra, mert egyedül túl nehéz megoldani még a hétköznapi gondokat is.

  • Adrenalin függőség

    Adrenalin függőségA függőségek, legyen az bármilyen típusú, mindenféleképpen valamilyen szélsőséges igényre, megnyilvánulásra utal, emiatt betegségként tartjuk számon. Az adrenalinfüggés egy cseppet sem új keletű jelenség, hiszen a történelem során számos olyan személyre rámutathatnánk, akik az akkori feljegyzések, krónikák alapján, a mai ismereteink fényében adrenalinfüggők voltak. Az adrenalinfüggők is betegek, még akkor is, ha közülük sokan nagy népszerűségnek örvendenek, társadalmunk vagy a saját közösségük elismert tagjai.

  • Alkoholizmus

    AlkoholizmusAz alkoholizmust olyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos, felismerhető tünetei vannak, s ezek az alkoholizmus súlyosságával arányosak. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekben jelentkezik. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiség kell ugyanolyan hatás eléréséhez), és az alkohol hiányában vagy a szokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek. A lelki tünetek között szerepel a kontrollvesztés, azaz az ivás a nyilvánvaló egészségkárosító hatása ellenére is folytatódik.

  • A modern kor betegsége: internetfüggőség

    A modern kor betegsége: internetfüggőségA netfüggőség nehezen meghatározható jelenség, hiszen az internethasználat annyira beivódott a hétköznapjainkba, hogy nehéz felállítani a józan határait. Az internetfüggőség veszélye éppen abban rejlik, hogy tárgya egy társadalmilag elfogadott eszköz, amit mindannyian használunk, így nem, vagy csak jóval nehezebben tűnik fel, ha környezetünkben valaki ezektől függővé válik. Emiatt az irányukban megnyilvánuló társadalmi tolerancia nagyobb. Legtöbbször sem a beteg, sem a környezet nem tekinti az ilyen viselkedésformát problémásnak.

  • Kényszervásárlás

    KényszervásárlásBármely korosztályból és társadalmi rétegből kikerülhetnek. Kutatás szerint változatos személyiségzavarokkal küszködnek: önértékelésüket akarják javítani, vélt belső hiányosságaikat próbálják kompenzálni, másokat a puszta anyagiasságuk vezérel. A vásárlási szokások az egyszerű örömszerző tevékenységtől a súlyos függőségig széles skálán mozognak. Az egyre növekvő tendenciát mutató túlköltekezés egy krónikus állapot, amikor is a szükségletünknél és a rendelkezésre álló forrásainknál jelentősen többet költünk.

  • Játékszenvedély

    JátékszenvedélyA játék az ember alapvető biológiai szükséglete, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik számtalan készség elsajátításában és az idegrendszer megfelelő érési folyamatában. A kóros játékszenvedély esetében azonban már nem az elsődleges biológiai szükségletek kielégítése jelenik meg. A kóros játékszenvedélyről nehéz azonban előfordulási arányokat megadni, mivel rendkívül heterogén betegségcsoportról van szó, amelyben megtalálható a lottótól kezdve a sportfogadásokon és kártyajátékokon át a kaszinóig számos forma, sőt tágabb értelemben véve ide sorolhatók a számítógépes és internetes játékoktól függők is.

  • A dohányzás

    A dohányzásA dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség.

  • Kényszeres hajtépés

    Kényszeres hajtépésA trichotillomania nem más, mint egy olyan kényszerbetegség, mely során a beteg leküzdhetetlen vágyat érez a hajtépésre. Ez a viselkedés látható, foltokban történő kopaszodáshoz vezet, leggyakrabban a homlok felett, halántéktájon, a szemöldök és a szempilla területén, ám a test bármely részén elfordulhat. A trichotillomania olyan mentális betegség, amely során a beteg, bár tudja, hogy árt magának, nem tud ellenállni az ingernek. Gyermekkorban egyforma arányban van jelen fiúknál és lányoknál, felnőttkorban sokkal inkább a nőket érinti.

  • A szenvedélybetegség kialakulása

    A szenvedélybetegség kialakulásaA szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok hiányából, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást és feszültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy az addikcióra való hajlam bizonyos mértékben genetikailag is meghatározott.

  • Kényszeres körömrágás

    Kényszeres körömrágásSok módszer létezik arra, hogy leszokjon a körömrágásról, de ezek csak akkor működnek, ha a körmök rágása csak rossz szokás. Ha ennél többről van szó, akkor nem elegendő az akaraterő. Egy olyan probléma, mely a kényszerbetegségek csoportjába tartozik, hasonlóan a hajtépkedéshez és a bőrcsipkedéshez. A kényszer lehet olyan erős, hogy a betegek semmi másra nem tudnak figyelni, csak a körömrágásra. Egyre jobban erősödik bennük a vágy, hogy harapdálhassák, tépdessék körmeiket. Minél tovább próbálnak ellenállni, annál feszültebbek lesznek.

  • Egészséges étel függőség

    Egészséges étel függőségAz anorexia és a bulémia után a 90-es évek végén újabb betegséget diagnosztizáltak, melynek pontos neve ortorexia nervosa. Egészséges étel függőséget jelent, és az anorexiával és bulémiával ellentétben ez kizárólag a magasan képzett, sikeres, jól kereső, fiatal nők kórképe. A tökéletesség, így a tökéletes egészség vágya is, társadalmi elvárás. Sokan vannak, akik diétába kezdenek, de ez csak meghatározott ideig ajánlott. A függő személy képtelen arra, hogy a szigorú szabályokat feloldja és visszatérjen normális étkezési szokásaihoz.

  • Plasztikázási függőség

    Plasztikázási függőségA köztudatban a szenvedélybetegség egyenlő az alkohol, cigaretta és esetleg a szerencsejáték függőséggel, pedig mostanra már jóval szélesebb a skála. Van már a szex- és szerelem függőség, romantika függőség, sorozat függőség, koffein vagy akár csokoládé függőség is. De létezik internet, vásárlás és testedzés függőség is. Bármilyen cselekvést túlzásba lehet vinni. Mint minden szenvedélybetegségnek, a mértéktelen plasztikáztatásnak is ismérve a kényszeres jelleg: a beteg hiába határozza el, hogy felhagy rossz szokásával, puszta akaratereje kevés ehhez.

  • Ételfüggőség

    ÉtelfüggőségŐk azok akik az evésen kívül másra nem tudnak gondolni. Nem érdekli őket, hogy kárt tesznek az egészségükben, nem érdekli őket, hogy hogy néznek ki. Az evés miatt leépítik a családi baráti kapcsolataikat, napjaikat elzárva a külvilágtól evésbe menekülve élik. Jellemző rájuk a félelem, az önvádaskodás, az önutálat, ha ételről van szó nem képesek tisztán gondolkodni. Gyakran viselkednek agresszívan ezzel leplezve önbizalomhiányukat. Az ételfüggőségnek három fázisa van: ételhasználók, étellel visszaélők és az ételfüggők.

  • Stresszorexia

    StresszorexiaA stresszorexiában szenvedők napközben nem érnek rá enni, este pedig azért nem teszik, mert meg szeretnék őrizni alakjukat, mások annyira hajszoltak, kimerültek, hogy nincs étvágyuk. A családos, ambiciózus nők azért hajtják magukat, hogy eleget tegyenek a munkahelyi és a családi elvárásoknak. A stresszorexia a motivált, intelligens nők betegsége. A magas beosztású üzletasszonyok képtelenek elengedni magukat, és az anyaszerepnek megfelelően viselkedni, az adrenalin-túltermelés miatt pedig fogyni kezdnek.

  • Tisztaság és rendmánia

    Tisztaság és rendmániaA tisztaságmánia a kényszerbetegségek közé sorolható, melynek lényege a visszatérő, szorongáskeltő, irreális kényszergondolatok, valamint a szorongás csökkentésére végzett ismétlődő rituálék. Az illető tisztában van tüneteinek kórosságával, de nem tud szabadulni tőlük. Kényszerbeteg az, aki naponta legalább egy órát foglalkozik a kényszergondolattal és-vagy cselekvéssel, megnehezítve így a saját és mások mindennapi életét. A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás és agresszió áll.

  • A szenvedélybetegség formái

    A szenvedélybetegség formáiA szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak, vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van.

  • Anorexia

    AnorexiaA kórkép lényege a torzult testvázlat-érzés, kóros félelem az elhízástól, a legkisebb normálisnak ítélhető testsúly megtartásának elutasítása, és nőknél a menstruációs ciklusok hiánya. Az ebben a kórban szenvedők 95%-a nő. Rendszerint serdülőkorban, esetenként korábban, és ritkán felnőttkorban indul a betegség. Az anorexia elsősorban a közép- és felső társadalmi-gazdasági osztályokba tartozókat érinti. A nyugati társadalmakban számuk növekedni látszik. Az anorexia lehet enyhe és átmeneti, vagy súlyos és hosszan tartó.

  • TV függőség

    TV függőségNem sokan vannak manapság, akik televízió nélkül el tudják képzelni az életüket. A legtöbb lakásban egész nap megy, hol háttérzajnak, hol csak mert „unatkozunk”, máshol azért mert már elaludni sem tudnak nélküle. Ha egy függő valamilyen okból kifolyólag hosszabb ideig nem tud képernyő elé ülni, elvonási tüneteket produkál. A televíziózás valóban nem egészséges, egyrészt növeli a diabétesz kialakulásának gyakoriságát, hiszen a kanapén fekvés nem kifejezetten aktív tevékenység és még általában nassolunk is mellette.

  • Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozás

    Exorexia- túlzott sport és túlzottan tudatos táplálkozásAz exorexiások vágynak az elismerésre, és azt hiszik hogy a mai világban csak a kisportolt testükkel érhetik ezt el, illetve a kóros egészségtudat és az egészségre törekvés oka a haláltól való félelem is lehet vagy ennek a kettőnek a kombinációja is akár. A kóros iszony a hízástól az anorexiára jellemző magatartást hozza magával. A betegek életüket a táplálék pontos kimérésének, adagolásának rendelik alá, az étkezések idejének, rendszerességének is pontosan meghatározott szerepet tulajdonítanak. Ezt a mindennapi rituálét az emberi kapcsolataik sem zavarhatják meg.

  • Videojáték függőség

    Videojáték függőségA széleskörű elérhetőség végett azonban egyre nagyobb fenyegetettséggel kell számolniuk azoknak is, akik folyamatosan játszanak: telefonon, interneten, tableten stb. Egyes játékosok akár 90 órát is játszanak egyhuzamban, ami már kóros függőségnek mondható. A kutatók megjegyezték, hogy míg a hagyományos videojátékoknak vége van, az online szerepjátékoknak nincs. Ezek a játékok emiatt gyakorlatilag végtelenek, így nehéz abbahagyni őket. Így a videójátékok az alkoholhoz és a szerencsejátékhoz hasonló függőséget okozhatnak.